G. Sin Edit: Szentendre 30 éve - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 9. (Szentendre, 1975)
Lakáskérdés, közműhálózat, közlekedés, posta, közbiztonság
szült, illetve jelenleg is épül több új lakónegyed, például a Dózsa György úti és a Vasvári Pál utcai lakótelep. A jelenlegi állapot a következő: több mint 200 tanácsi bérlakásra és kb. 250 tanácsi értékesítésű lakásra van igénylés az 1975-ös jegyzék szerint. A lakásügyi társadalmi bizottság minden esetben a helyszínen győződött meg az igényjogosultságról, és 300 igénylést rendkívül indokoltnak tartott. A távlati rendezési terv szerint öt lakóterületi egység lesz Szentendrén. A lakások 34%-a a családi házas övezetbe esik, a döntő többsége (66%) pedig a városiasabb megjelenést biztosító tömblakásos övezetbe. 1985-ig 4550-re, 2000-ig 5180-ra tervezik az összes lakások számát. Az új lakások építésével egyidejűleg folyt az elavult lakások tatarozása. A műemléki városkép helyreállítása érdekében 1958- tól kezdve folyamatosan, tervszerűen megkezdték a főtéri állami házak eredeti építészeti stílusának a helyreállítását. Az érvényben lévő rendeletek szerint hatóságilag elrendelhető a magánházak tatarozása is — OTP-kölcsön biztosítása mellett. Néhány év alatt befejeződtek a főtéri helyreállítási munkák. Mivel csak a szakemberek által meghatározott színeket és festési eljárásokat alkalmazták, helyreállt az az ízléses, hangulatos középkori városkép, amely napjainkban is annyi látogatót vonz Szentendrére. Városképi szempontból figyelemmel kísérték a külterületen és az üdülőövezetben folyó építkezéseket. Felléptek az engedély nélküli építkezések ellen, lebontásra ítélték az üdülőövezet képét, harmóniáját rontó hétvégi házakat. Egy település városias fejlődésének legfőbb mutatója a villany-, vízvezeték és csatornahálózat alakulása. Nézzük meg e tekintetben Szentendre 30 éves útját! A város villamosenergia-ellátása 1945-ben a Buda vidéki Villamossági Rt. kezében volt, majd 1948-ban a Részvénytársaság Villamos- és Közlekedési Vállalatok Számára nevű intézmény kezébe került, amelynek külön szentendrei üzletigazgatósága volt. 1952-től napjainkig a Budapesti Elektromos Művek szentendrei kirendeltsége gondoskodik a város elektromosenergia-ellátásáról. Szentendre korábban Budapestről kapta az áramot, majd a 60-as évektől kezdve a pomázi transzformátorállomástól. Szentendre belterületének a villanyvilágítása a felszabadulás után hamarosan helyreállt. Lassabban ment viszont a külterületek villamosítása. A 60-as években részben a városi költségvetésből, részben a lakók hozzájárulásából, részben központi segítséggel egymás után gyulladt ki a fény a város távoleső, ritkán 55 T
