G. Sin Edit: Szentendre 30 éve - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 9. (Szentendre, 1975)
Városvezetés, városfejlesztés 1949 és 1975 között
Igen jellemző pl. az 1964-es városhangulatot jól tükröző „Szentendre város, vagy városka” című körkép az Élet és Irodalomból: „Abbahagyhatnák már a bájolgást a műemlékekről, inkább arról írjanak, hogy Szentendre még nincs csatornázva . . . Pest diktálja itt az ízlést, Pesthez mérik az igényeket. Fővárosi színvonalú önkiszolgáló csemegeboltot láttam, a Váci utcába illő illatszerüzletet, modern eszpresszót, ... Kozmetikai szalonjuk van ... Kovácsoltvas utcai lámpáik a budai Vár híresen szép lámpáival vetekszenek. Az iramot viszont nem Pest diktálja. Ez talán lemérhető a lakásépítés adatain. 1959-ben húsz, 60-ban harminckettő, 61-ben negyvenhárom, 62-ben harminchat... lakás épült Szentendrén. Fél évszázada nem épült általános iskola ... Itt csak öt-hat éve indult meg az élet. Még nem tudják pontosan, hogy az itt lakók kedvére építsék Szentendrét, vagy a kirándulóknak.”78 Ennek a kérdésnek az eldöntésébe az egész város beleszólhatott; élénk vita és nagy érdeklődés követte a tanács nagytermében tartott nyilvános városfejlesztési ankétokat, melyeket a Hazafias Népfront városi bizottsága szervezett. Nemcsak a vitákban vett részt a lakosság, hanem a városfejlesztési munkálatokban is. A tanács és a népfront helyi vezetősége 1964 áprilisában mozgalmat indított „Ki mit vállal?” címmel a város szebbé, tisztábbá, kulturáltabbá tételéért. Az 1966 februárjában közzétett eredményhirdetés szerint 1 millió forint értékű társadalmi munkát végzett a lakosság, főleg az üzemek szervezésében. Szentendre ekkor másodszor lett első a megye városai közti városfejlesztési, városszépítési versenyben. Azóta többször, legutóbb 1974-ben is elnyerte az első helyet. A város előtt álló feladatok növekedésével párhuzamosan erősödött a felettes szervek támogatása is. „Ez mindenek előtt azzal magyarázható, hogy a Duna-kanyar fejlesztése központi üggyé lett.” — írja a Szentendre 1965. január 6-i száma. Szentendre városias fejlődésének az 1966 nyarán rendezett nemzetközi camping-előrally lett volna a próbaköve. Ez lett volna az első alkalom, hogy a város nemcsak az ország, hanem a nagyvilág előtt is bemutatkozik. „Ez tette volna rá a koronát arra a többéves erőfeszítésre, amely a város idegenforgalmi profiljának kialakításáért folyt.. . Ezért minden energiát, igyekezetét arra fordítottunk, hogy erre a nagy idegenforgalmi eseményre városunkat minél szebbé, minél fogadóképesebbé tegyük.”79 A nagy esemény azonban elmaradt: a Duna áradása elborította a Pap-szigetet. Pedig az előző évi nagy árvíz, amely 16 millió forintos kárt okozott Szentendrén és környékén, már figyel-45
