G. Sin Edit: Szentendre 30 éve - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 9. (Szentendre, 1975)
Városvezetés, városfejlesztés 1949 és 1975 között
— és a tandíjat is ekkor kellett megfizetni. Másrészt ugyanezekben az években születtek országszerte azok a nagy nehézipari létesítmények, amelyek a későbbi fejlődés alapjául szolgáltak. A következő évek jegyzőkönyvei egyre kevesebb szélsőséges eljárásról és egyre körültekintőbb, megfontoltabb döntésekről tanúskodtak. A városi tanács biztosabb kézzel kezdte irányítani Szentendre életét. Megnőtt az önállósága is: az Mt. 2154/1954. sz. rendelete értelmében „Szentendre városi tanácsa a járási tanács hatásköréből kikerült és a megyei tanács alá került.”77 1954-ben megalkották a második tanácstörvényt (1954. évi X. tv.), amely lényeges változást hozott a tanács működésében és a tanácsválasztás rendszerében. Az 1954. november 28-án tartott tanácstagválasztás már választókerületekhez kötődve történt. Szentendrén 78 választókerületet szerveztek. A választás eredményét az 1954. december 6-i tanácsülési jegyzőkönyv ismerteti. E szerint 79 tanácstagot választottak. A tanácstagok 11 vb-tagot választottak meg maguk közül. All vb-tag saját köréből választotta meg a tanács elnökét, elnökhelyettesét és titkárát. A források tükrében úgy tűnik, hogy az ötvenes évek közepére konszolidálódott a szocialista rendszer Szentendre városában. így érthető, hogy az 1956-os ellenforradalom idején Szentendrén nem voltak durva kilengések, nem történtek gyilkosságok, vandál garázdálkodások. Az ellenforradalom helyi vezetőinek egy része a mérsékeltebb jobboldalhoz tartozott, ők is igyekeztek csillapítani a legszélsőségesebb elképzeléseket. A lakosság általában passzív volt. Csia Sándor volt hívei próbálták ugyan aktivizálni az ingatag rétegeket, de nem nagy eredménnyel. A legsúlyosabb problémát a nagyobb üzemek, vállalatok termelésének az ideiglenes szüneteltetése jelentette. Az ellenforradalmi elképzeléseknek Szentendrén nem voltak mély gyökerei, ezért 1956. november 4-e után hamar helyreállt a rend. A pártvezetőség és a városi vezetőség levonta az események tanulságait, a határozott központi utasítások alapján folytatta a város politikai, gazdasági és kulturális életének az irányítását. Kezdetét vette az a városvezetési irányvonal, amely napjainkban is eredményesen munkálkodik Szentendre felemelésén. 1957-től kezdve előtérbe került a kulturális, valamint a kommunális fejlesztés kérdése. Megkezdődött a kisváros valóban városias jellegének a kialakítása. Az MSZMP, a Hazafias Népfront, a tanács, az 1958-ban alakult Népi Ellenőrzési Bizottság egyaránt ezt tűzte ki célul. A városfejlesztésben, városszépítésben szinte az egész lakosság 43 l