G. Sin Edit: Szentendre 30 éve - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 9. (Szentendre, 1975)

A szentendrei mezőgazdaság 30 éve

tesítménye. Tej-, tejtermék, zöldség-gyümölcs, hús- és borelárusító helyiségek nyíltak az 1,2 millió Ft-os beruházással készült áruházban. Az első években úgy látszott, hogy nem váltja be az üzlet a hozzá fűzött reményeket, de 1974 tavaszán a folyamatossá váló áruellátás, a bőséges választék és a javuló minőség következtében megháromszorozódott a forgalom. A Bükkös-parti tszáruház azóta a város egyik legnépszerűbb élelmiszerüzlete.

Tovább nőtt az állatállomány, gazdaságosabbá vált a tejtermelés, hetente több ezer tisztított baromfit szállítottak a város és a; főváros üzleteibe. A körülbelül 50 embert foglalkoztató építőipari részleg a tsz beruházásait kivitelezi. Ők építik a volt postásstrandon készülő csárdát, melynek bisztró-, presszó-, étterem- és büférészlegei lesznek. Ezenkívül lakatos-, gumi- és gombüzeme is működik a tsz-nek.

A Pest megyei Hírlap 1971. október 5-i száma összefoglaló képet ad a tsz addigi működéséről. E szerint az első fejlesztési ciklus 1967-ig tartott, amikor a kis parcellákból összefüggő gyümölcsöst alakítottak ki. A második ciklusban, 1967-től 70-ig a nagy beruházások következtében a 18 millió Ft-os közös vagyon 53 millió Ft-ra nőtt. A harmadik ciklus igyekszik megszabni a tsz végleges profilját: megduplázódik a szarvasmarhaállomány, növekszik a takarmánytermelés aránya a kenyérgabona terhére. A zöldség-, gyümölcs- és rózsakertészet területe marad, de korszerűsítik az itteni munkát, növelik a fóliás termelés arányát. A tsz fő profilja természetesen továbbra is a nemesített borszőlők termesztése marad. 1971-ben már több mint 80 hold szőlő termett, azóta évről évre termőre fordulnak az újabb telepítések is.

Szentendre mezőgazdaságának jelenleg a Mathiász Tsz alkotja a gerincét, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül a tsz-en kívül folyó állattartást és növénytermesztést sem.

A Pest megyei Hírlap 1975. február 8-i száma jellemző adatokat közöl a városban folyó állattartásról: lovat csak fuvarosok tartanak, a város területén összesen 8 házban van szarvasmarha. A külső övezetekben folyó baromfinevelés sem számottevő. Ehelyett fejlődik a szerződéses házinyúltenyésztés. A városi állatorvos munkájának nagy részét a növekvő számú fajkutya és macska gyógyítása teszi ki.

A tsz-en kívül folyó állattartásnál lényegesen jelentősebb a magánkertészet. A parcellázásra váró, illetve a már felparcellázott területek egy részén szakszerű gyümölcstermelés folyik. A MEK sok magántermelőtől érkező epret, málnát, őszibarackot, cseresznyét és egrest értékesít. Több szakképzett rózsakertész foglalkozik rózsahajtatással, nemesítéssel és termesztéssel.

107