G. Sin Edit: Szentendre 30 éve - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 9. (Szentendre, 1975)
A szentendrei mezőgazdaság 30 éve
Külön kell szólnunk a város mezőgazdasági gépellátásáról. Az 50-es években a gépállomás feladata volt, hogy a tsz-ek és az egyénileg dolgozó parasztok gépi munkaerő-szükségletét kielégítse. Annak ellenére, hogy a helyi gépállomás országos viszonylatban a jók közé tartozott, sok panasz merült fel a munkája ellen: sokszor nem teljesítette időben szerződésben vállalt kötelezettségét, gyakran küzdött alkatrészhiánnyal. 1958-ban élüzem lett a szentendrei gépállomás. A Szentendre 1958. szeptember 13-i száma szerint a gépállomás teljesítette évi tervét, viszont ráfizetéssel dolgozott, kihasználatlan volt a kapacitás. A gépállomás 1963-as mérlegbeszámolója szerint139 1959-ig nőtt a termelékenység, utána csökkent a traktorok kihasználtsága. Átlagosan évi 44 traktorossal dolgoztak. A szakképzetlen munkaerő miatt sok volt a géptörés, a műszaki hiba miatti termeléskiesés. A gépek rendszeres javításáról, karbantartásáról gondoskodott a gépállomás. Problémát okozott, hogy a legjobb traktorosok átmentek a tsz-ekbe dolgozni. 1964-ben az országos program alapján megkezdték a gépállomások átszervezését gépjavító állomásokká. A munkagépek a tsz-ek tulajdonába mentek át, így zavartalanabbá vált a szervező munka, rugalmasabban lehetett gazdálkodni a munkaidővel, nagyobb lehetőség nyílt a gépek szükséglet szerinti gyors átcsoportosítására. 1965-ben szervezetileg megszűnt a helyi gépállomás, a Budapesti Mezőgazdasági Gépjavító Állomáshoz csatolták. A város mezőgazdaságának egyik legérdekesebb, legsajátságosabb ága a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság munkája. A felszabadulás előtt a város 1100—1200 hektárnyi erdőterületének nagy része közalapítványi erdő volt, más része a koronauradalomhoz tartozott, illetve magánkézen volt. Az erdőterület nagy részén rablógazdálkodás folyt, másutt a vadászati szempontokat tekintették kizárólagosnak. A háborús években megháromszorozódott a fakitermelés, megnőtt a tarra vágott erdőterület nagysága, lecsökkent a vadállomány, tönkrementek az erdészházak. A felszabadulást követően a Szentendréhez tartozó erdőterületet azonnal szocialista erdőgazdasággá szervezték. Azóta a többszöri átszervezés következtében más-más vállalat részeként tevékenykedett az erdőgazdaság, 1969. január 1. óta a Pilisi Állami Parkerdőgazdasághoz tartozik. Az erdészethez tartoznak Szentendrén kívül a környező falvak erdőterületei is. A felszabadulás után az erdőgazdaság alapvető feladata volt a háborús károk okozta nagy erdőirtások újraerdősítése, a tervszerű faki-108
