G. Sin Edit: Szentendre 30 éve - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 9. (Szentendre, 1975)
A szentendrei mezőgazdaság 30 éve
már szóltunk a városvezetés elemzése kapcsán — elkeserítő képet festenek Szentendre mezőgazdaságáról. A gazdasági élet és vezetés egész országra érvényes torzulásai következtében Szentendrén is megkezdődött a tsz-szervezés anélkül, hogy annak személyi, tárgyi és elsősorban tudati feltételei megszülettek volna. Az első szentendrei termelőszövetkezeti csoport még 1949 októberében alakult Vörös Rózsa néven. Szervezésében nagy szerepe volt Markó Sándornak, a földosztó bizottság egykori elnökének.125 A másik tszcs II. Pártkongresszus néven szerveződött. A két termelőszövetkezeti csoportot 1953-ban felsőbb utasításra egyesítették Április 4. Tsz néven. A tsz-ek különleges előnyöket élveztek az egyéni gazdákkal szemben. Az 1950-es évek első felében lezajlott tanácsüléseken mégis több elmarasztalás érte a tsz-eket, mint az egyénileg dolgozó parasztokat.126 A tej-, tojás- és baromfi-beszolgáltatás terén például a tsz maradt el jobban. A tsz képviselőjének jellemző javaslata: „Fékezzük a baromfibeadást, mert az esetleg a későbbiek folyamán káros hatással lehet a tojásbeadásra.”127 Az 1953. április 11-i vbülés jegyzőkönyvében ezt olvashatjuk az egyesült Április 4. Tsz munkájáról: „A tsz elnöke ismerteti a mezőgazdasági munkák állását, beszél arról, hogy a hiányosságok a lovak gyenge takarmányozása miatt vannak... A végrehajtó bizottság segítségét kérik, hogy az újonnan egyesült tsz meg tudjon erősödni.”128 1953 júniusában került sor Nagy Imre jobboldali programjára, melynek következtében az egyesített szentendrei tsz tagságának körülbelül 70%-a kilépett. Év végén 207 000 Ft-os mérleghiánnyal zárt az Április 4. Tsz. Egy jellemző vb-jegyzőkönyvrészlet az 1953. október 17-i állapotról: A tsz képviselője „ ... beszámol a tsz beadási kötelezettségének teljesítéséről. Elmondja, hogy nem lesz annyi kukoricatermésük, amely fedezné a beadásukat, így a tavalyihoz hasonlóan egy bizonyos mennyiséget át kell ütemezni sertésre.”129 Az már fel sem merül, hogy mivel hizlalják meg a beadásra szánt sertéseket. Az 1954. május 29-én megtartott vb-ülésen kimerítő, őszinte hangú vita során elemezték a tsz helyzetét. Sok szérvezési nehézség és a brigádvezetők tapasztalatlanságából adódó probléma került felszínre. 1950-ben alakult az I. típusú Alkotmány Tszcs, amelyről az 1954. július 31-i vb-ülés a következő határozatot hozta: „A városi tanács vb . . . megállapította, hogy a csoport nem megfelelő 100
