G. Sin Edit: Szentendre 30 éve - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 9. (Szentendre, 1975)

A szentendrei mezőgazdaság 30 éve

módon gazdálkodik és működik, az egész tagság összetétele nem biztosítja a továbbiakban sem a tsz egészséges működését ahhoz, hogy a későbbi idők folyamán átalakuljon II. vagy III. típusú tsz-szé, ezért javasoljuk annak feloszlatását.”130

Az 1956-os ellenforradalom idején az Április 4. Tsz tagságának a 40%-a kilépett, 10%-át kizárták. A tsz viszont nem oszlott fel, akik ezek után is tsz-tagok maradtak, már meggyőződéssel, közös akarattal munkálkodtak a szövetkezet fellendítésén. Néhány év alatt az Április 4. Tsz a járás első tsz-ei közé küzdötte fel magát az utolsó helyről. A Szentendre 1959. február 14-i száma részletesen bemutatja az Április 4. Tsz eddigi útját: „A termelőszövetkezet ma szilárdabb, mint bármikor volt az elmúlt 10 év alatt.” — olvashatjuk a végső megállapítást. Épületfelújításokat végeztek, növelték a sertés- és szarvasmarha-állományukat. A tagok száma azonban kevés. Azt javasolják az egyénileg dolgozó parasztoknak és az iparban dolgozóknak, hogy kössenek szerződést a tsz-szel, vállalják el egy-egy részterület megművelését a tsz-tagokra érvényes feltételek mellett.

A létszámhiány ellenére is elutasítják a tsz-tagságra alkalmatlan egyének jelentkezését: „Ügy hisszük, megerősödtünk már annyira, hogy megválogathatjuk azokat, akiket magunk közé engedünk.” — olvashatjuk a Szentendre 1959. november 11-i számában.

1959-ben csupán 60 tagja volt az Április 4. Tsz-nek. Ekkor vetődött fel az Új Élet Tsz-szel való egyesülés gondolata. Az Új Élet 1955 őszén alakult a volt Vörös Rózsa Tsz 25 tagjából. Sok nehézséggel küzdött ez a kislétszámú termelőszövetkezet, baj volt a munkafegyelemmel, kevés volt a tagság jövedelme. 1958-ban felvetődött az Új Élet feloszlatásának a gondolata is. Az 1959-es jobb termés eredményeként annyira megerősödött a tsz, hogy az Április 4. Tsz vezetősége és tagsága szívesen beleegyezett az Új Élettel való egyesülésbe. Az egyesüléssel csaknem 80-ra emelkedett a tagság száma és 800—1000 holdra nőtt a földterület nagysága. Az egyesülés után tervszerűbbé és gazdaságosabbá váltak az építkezések, jövedelmezőbb lett az állattartás, hatékonyabbá vált a gépi munka kihasználása. Az egyesített tsz

1960-ban gombatermesztésre és pecsenyekacsa-tenyésztésre rendezkedett be. Különösen az utóbbi hozott sok jövedelmet a közös gazdaság számára. Ezenkívül öntözéses kertészet létrehozását tervezték. A Szentendre 1960. november 26-i száma szerint az Április 4. Tsz-ben teljes mértékben megteremtették a nagyüzemi gazdálkodás feltételeit.

101