Molnár Lajos - M. Hajdú Margit: Nagytarcsa története és néprajza - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 7. (Szentendre, 1974)
Molnár Lajos: Nagytarcsa története - A község felszabadulás előtti története
zül Kiss János és Laukó János csatlakozott a szovjet nép harcához, mint internacionalisták. A polgárháború után a Szovjetunióban alapítottak családot. 1918. október 31-én a szegénysorsú nép szívesen állt a Nemzeti Tanács mellé. Az események hírére a faluban dolgozó 90 orosz hadifogoly is mozgolódott, úgyannyira, hogy november 2-án járási főszolgabírói utasításra megmagyarázták nekik: viselkedjenek nyugodtan, „fogságuknak rövid idő alatt vége”. November 8-án 50 taggal megalakult a nemzetőrség." Egyre több katona jött haza a frontról s felnyitotta az itthoniak szemét; megmagyarázta, miért folyt a háború. A polgári hatalom még mindig rettegett a nép összejöveteleitől. November 9-én népgyűlés volt a faluban, amihez az elöljáróság megerősített csendőrjárőr kirendelését kérte.99 100 1919. március 21-e után, a Magyar Tanácsköztársaság idején öt tagú direktórium vezette a falut. A tanácsválasztás után nagyobb hatáskörrel folytatták működésüket. Elkészítették a „szovjet” bélyegzőt és kitűzték a vörös zászlót a „szovjet” épületére.101 A közrendre az 1. Budapesti Vörösőrezred Váci 2. zászlóaljához tartozó 15 vörösőr vigyázott. A Magyarországi Szocialista Pártnak 10 tagú csoportja működött.102 A direktórium tagjai voltak: Hernád Sándor titkár, Bencsik János. Blaskovics Oszkár, Srankó Pál, Tóth Pál. A fennmaradt emlékekből a következő vörösőrök nevét ismerjük: Schiró Ödön parancsnok, Fekete Ferenc, Franyó György, Lukács György, Ördög István, Pálinkás János, Varga György, Liczencziás Pál. A nroletárdiktatúra bukása után falunkat a román burzsoázia hadserege szállta meg. A Horthy-korszak elején több, a tanácshatalommal együttérző és abban tevékenykedő munkást letartóztattak, vizsgálati fogságban, majd állandó rendőri felügyelet alatt tartottak. A két háború között A föld nélküli és kevés földdel rendelkező lakosság minden talpalatnyi földet megragadott. Kishaszonbérletben művelte a község tulajdonában levő 30 kh szántót. A Nagyatádi-féle földreform során az igénylők 44 házhelyet és 32 kh szántóföldet kaptak.103 A gyengén 99 Etele Józsefné. A Tanácsköztársaság 133 napja Isaszegen és környékén. Bp. 1969. Pest megyei Múzeumi Füzetek 100 TJo. 8. o. 101 Uo. 11. o. 102 Hernád Sándor közlése alapján, 1963. 103 A vármegyék országos címtára, Pest—P. S. Kk. vm. 1931. 34
