Molnár Lajos - M. Hajdú Margit: Nagytarcsa története és néprajza - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 7. (Szentendre, 1974)
M. Hajdú Margit: Nagytarcsa néprajza - Lakáskultúra
1 A LAKÁSKULTÚRA A századfordulóról ránk maradt fényképek és térképek bizonyítják, hogy akkor a falu egyutcás település volt. Az utca vonalára a házakat merőlegesen helyezték el. 1930-ban még álltak olyan házak, amelyeknek a nyeregteteje a csúcsát tartó oszlopon nyugodott. Ez a tartóoszlop, a „szoha” tetőtartó gerenda a ház homlokzata előtt beépítetlenül szabadon állt. A másik háztípusnak nem volt tartóoszlopa, a csúcsfala egyszerűen bedeszkázott volt (75. kép). A harmadik háztípusnak a csúcsfala vesszőfonatból készült, ezt besározták, meszelték. Ezeknek a házaknak az utca felől két pici ablaka volt. Némelyiknek a ház homlokzatával egy síkban helyezték el az ablakkeretét, ennek a párkánya a szoba felől volt. Más házaknál az ugyanolyan kicsiny ablakok keretét a szoba belső falával helyezték egysíkba, a párkánya az utca felől esett. Az ilyen típusú házakból már csak egy-kettő akadt, de javításkor azokat is átalakították. Tetőzete némelyiknek nád, másoknak zsúpszalma volt. Ez a ház négy főrészre tagolódott: Az eresz alól a dupla ajtón belépve a pitvarba érkeztünk, melyet a szemben levő konyhával boltíves „cselyusztye” nyílás (25. kép) kötött össze. A konyhában helyezkedett el a szabadtűzhely. A boltíves nyílás falán a pitvar (25. kép) felől függött a tálas (25. kép), mely az edények tárolására szolgált. A tálas („polic”) alatt jobb és a bal oldalon cifra tányérokat helyeztek el. A kisebb polcot „policská”-nak nevezték. A pitvarban vizespad állt. Innen kétoldalt egy-egy szoba nyílott. Az utca felőli oldalon az első szoba (mindig így nevezték, nem tisztaszobának), a másik oldalon pedig a lakószoba állt. Ennek udvarra néző ablakai voltak. Az eresz alól jártak be a kamrába, innen a padlásra. Ez a kamra a lisztes- és gabonászsákok és a munkaruhák tárolására is szolgált. A két világháború között a házakhoz feltétlenül építettek az udvar másik oldalán egy kis házat, az úgynevezett „nyárikát’. Ezt olyan meggondolással építették, hogy a lakóházat nyáron a legyektől meg-137 r
