Ablonczy Balázs szerk.: Viczián István: Életem és korom. Pest vármegye főispánjának emlékiratai. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 8., Szentendre, 2007)

III. KÖZIGAZGATÁSI PROBLÉMÁK aradhegyaljai Draucon vagy Doroszlófalván szép, nagy úri házzal és úri portával. Ez a ház az örökösöknek szülőháza volt. Ezt még nagyapjuk, Dániel Eugén építtette és még Fényes

139 is az 1850-es években megjelent híres, földrajzi statisztikájában érdemesnek tartotta erről a házról, mint nagyon szépről megemlékezni. Ebben a házban és birtokon egy ideig az első világháború korában nyaranta mi is sok időt töltöttünk. Utoljára 1917-ben, amely évben már megkezdtük szelei saját házunk építését is. Testvéreimtől már előbb (1912-ben) megvettem a hatholdas, szelei közös szőlőt és ugyanakkor nagynénémtől is ennek azzal toszomszédos négyholdas telkét. Ezek a földek közvetlen a község mellett feküdtek. Tehát belsőségszámba mentek. S ezt a tízholdas belsőséget később további földvételekkel is gyarapítottam. Ezeket a vásárlásaimat megkönnyítette, hogy Margit is örökölt Terka nénitől egy Pesti Hazai Első Takarékpénztár-részvényt (18.000 korona értékben), amire lombardkölcsönt vehettünk föl. Az így szerzett belsőség egy részét már 1912-ben parkíroztam és ebben az új parkban 1917-ben kezdtem meg a lakóház építését. A ház részletekben és közben szünetekkel közel tíz évig épült, de 1918 nyarán már készen volt az első rész négy szobával és ideiglenes mellékhelyiségekkel. S abba akkor mindjárt be is költöztünk. Ebben az évben voltunk utoljára Draucon. De akkor is már csak Margittal ketten mentünk le rövid időre, hogy onnan az oláh megszállás előtt az utolsó pillanatban még egy vagonra való bútort fölhozzunk az új szelei házba. Draucot azután csakhamar megszállták az oláhok, és Trianonban végleg elszakították Magyarországtól. Ősszel (1918) egész családunk beköltözött Pestre, még a forradalom kitörése előtt. De a következő tavasszal (1919) ismét visszatértünk a szelei házba. A proletárdiktatúra idején magam is több időt tölthettem kint, mert hivatalomban akkor nem teljesítettem szolgálatot. Oda vonultam vissza 1921 nyarán is háromhónapi pihenőre, mikor a belügyminisztériumban végleg megváltam rendőri és közbiztonsági ügykörömtől. Félig kész szelei házunk akkor már elég kényelmesen volt lakható és már egy melléképület is volt az udvarban. De még sok minden hiányzott, ami rendes falusi háztartáshoz szükséges. Ezeket a hiányokat rendeztem, illetve pótoltam háromhónapi pihenőm alatt. Emellett ugyanakkor haszonbérlőinkkel is voltak elintézni való ügyeink. Szabadságom leteltével novemberben (1921) jelentkeztem a belügyminisztériumban szolgálatom folytatására. A lapokból természetesen én is értesültem, hogy október folyamán Károly király valóban ismét megjelent Nyugat-Magyarországon, és onnét ezúttal fegyveres erővel indult Buda139 Fényes Elek (1807-1876) statisztikus, aki Magyarországgeographiai szótárával (1851) az ország egyik első statisztikai-földrajzi leírását adta 97