Ablonczy Balázs szerk.: Viczián István: Életem és korom. Pest vármegye főispánjának emlékiratai. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 8., Szentendre, 2007)
VICZIÁN ISTVÁN: ÉLETEM ÉS KOROM geket még csak nem is a paritás, hanem a kvóta arányában kell a két állam között megosztani. A honvédelmi előadó tovább is vitázott, de az igazságügyi és a pénzügyminiszterek képviselői (Bartha Richárd 110 és Zavadovszky) határozottan mellém álltak. Igen jellemző volt, hogy viszont a földmívelésügy képviselője, (gróf Szapáry Péter) 111 külön megkérdezésre sem tett észrevételt az eredeti szöveg ellen. De hárman már voltunk, s ezért az elnök kijelentette, hogy a döntést el kell halasztanunk, és újból fognak a közös hadügyminisztériummal Bécsben tárgyalni. Alig egy hét múlva összehívtak minket hármunkat, akik az eredeti szöveget elleneztük, Teuerkauf honvédelmi előadóhoz, s ez elmondta, hogy Bécsben tárgyalt a közös hadügyminisztérium illetékes osztályfőnökével (egy osztrák generálissal). A belügyi, vagyis az én javaslatomat már mint a magyar kormány álláspontját közölte vele. „És képzeljétek - tette hozzá —, az osztrák generális nagy örömében majdnem a nyakamba borult, és azt mondta, hogy hála Isten, ők is azt akarták, mert az a hadi érdek. De kérte Teuerkaufot, hogy beszéljen az osztrák honvédelmi minisztériummal is, mert azok erőltették a szövegbe került álláspontot." Teuerkauf tárgyalt az osztrák honvédelmi minisztériumban is, de ott vele szemben sem tágítottak eredeti álláspontjuktól. A közös hadügyminisztérium kijelentése után azonban az eredeti szöveget az én javaslatom értelmében módosították s az így került bele az 1912. évi törvénybe is. A jog- és államtudományi továbbképző tanfolyamokat rendező bizottságban is én képviseltem a belügyminisztériumot, s ezeken a tanfolyamokon több ízben magam is tartottam előadást. Privátim hosszú időn át belső munkatársa voltam a Boncza Miklós 112 szerkesztésében kiadott „Magyar Közigazgatás" című szaklapnak, és főleg ebben, de más lapokban is, számos közigazgatási, illetve közigazgatás jogi cikkem jelent meg. Több ilyen tárgyú önálló könyvet is írtam és adtam ki, melyek közül a „Magyar közigazgatási eljárás alapvonalai" című müvem 113 e szakban úttörő munka volt. Ez a téma egyik továbbképző tanfolyamon tartott előadásomnak is tárgya volt és ott élénk érdeklődésre és visszhangra talált. Elméletben is mindig a gyakorlatias közigazgatásnak voltam a híve és szószólója. Úgy látszik hogy mások is ilyennek ismertek, mert később (az 1920-as években) kimondottan ezzel a megokolással hívott meg a budapesti tudományegyetem közgazdasági fakultásának tanári testülete a közigaz110 Bartha Richárd (1871-1927) jogász, később kormányzói kabinetfőnök 111 Valószínűleg azonos gróf Szapáry Péter (1856—1932) miniszteri tanácsossal, császári és királyi kamarással. 112 Boncza Miklós (1847—1917) ügyvéd, földbirtokos, országgyűlési képviselő, Ady Endre apósa 113 dr. VICZIÁN István: A magyar közigazgatási eljárás alapvonalai, h. п., 1912. 80
