Ablonczy Balázs szerk.: Viczián István: Életem és korom. Pest vármegye főispánjának emlékiratai. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 8., Szentendre, 2007)

VICZIÁN ISTVÁN: ÉLETEM ÉS KOROM „Dos pesetas, Senor", mondta a pincér. Egy peseta akkor 72 fillér volt, tehát örömmel konstatáltuk magunk között, hogy „nagyon olcsó". A pincér azt hívén, hogy spanyolul beszélünk, sietett szavunkat helyreigazítani: „non ocho, Senor, dos pesetas". Vagyis hogy nem nyolc (ócsó), hanem csak két peseta. Jót mulattunk a pincér félreértésén, és megízleltük a jó és mégis olcsó spanyol bort. Mikor közeledtünk Cadizhoz, amely város kikötője mélyen bent a Guadalquivir folyó torkolatában, édes vízen fekszik, remek szép látvány tárult elénk. A tiszta fehér színben ragyogó, nagy város és abban minden egyes ház magas, kilátó, csonka tornyával, az egyszínű fehérség, tropikus, zöld növényzet környezetében meglepően szép volt. Spanyolországra tíz napot szántam. Cadiz után következő állomásunk Cordova volt a Guadalquivir folyó partján. Vasúton érkeztünk oda. A rómaiaktól épített ókori hídon át igyekeztünk Cordova legfőbb nevezetessége, a híres és óriás nagy mór mecset felé. Ezt a mór stílű, pompás mecsetet, illetve annak oszloperdejét, patkóalakú, tipikus mór íveivel, méltán szokták pálmaerdőhöz hasonlítani. Kár, hogy ennek a műremeknek kellős közepét lerombolták és oda gót stílű, katolikus szentélyt építettek be a XVI. században, bár ez a szentély már csak rendkívül magas méretei miatt is szintén műremek. Még ugyanaznap este Sevillába, Andalúzia fővárosába érkeztünk. Sevilla legfőbb műemléke a gót stílű, hatalmas katedrális s a hozzá tartozó, roppant magas torony, a híres Giralda, mely utóbbi a mór építőművészet egyik legnagyszerűbb alkotása. A katedrálist Alonso Cano spanyol festőművész képei díszítik. Érdekes, hogy az egyik délkör pont éppen a sevillai katedrálison halad át s ez a délkör egyenes vonallal meg van jelölve a katedrális padlóburkolatán. Sevilla másik legfőbb nevezetessége a mór stílben, de már a spanyoloktól épített Alcazar nevű, híres királyi palota. Sevillából kétnapi időzés után Granadába utaztunk, amely város főleg az Alhambráról nevezetes. Az összes nagyszerű mór műemlékek között az Alhambra áll a legelső helyen. Ez várkastély alacsony hegy tetején. A hegy lejtőit árnyas hársfaerdő borítja. Ezen át sétáltunk föl a hegyre. Már ez a séta is korareggeli időben nagyon kellemes volt, amit a sűrű hárs falombok között tanyázó, éneklő madarak ezreinek zengése tett élvezetessé. Maga az Alhambra kívülről ódon, szürke épület, de pompás belseje (Oroszlánudvar, Mirtusz-udvar stb.) méltón jelképezi a mór Abenszerázsok

88 romantikus korának csodálatos kultúráját. Egy-két napi tartózkodás után este utaztunk 88 Általánosítás François-René de Chateaubriand 1826-ban publikált romantikus regénye, a Les aventures du dernier Abencérage nyomán, amely Európában újra divatba hozta az ibériai mór uralmat, és az orientalizmus egyik alapműve lett. 62