Ablonczy Balázs szerk.: Viczián István: Életem és korom. Pest vármegye főispánjának emlékiratai. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 8., Szentendre, 2007)

VICZIAN ISTVÁN: ÉLETEM ÉS KOROM Hamburgot, a nagy világvárost jól bejártam. Hatalmas tengeri kikötője nem a tengeren, hanem az Elba kiszélesedett torkolatában épült. Óriási tengeri hajók horgonyoztak a kikötőben. Akkora hajók Fiúméban nem voltak láthatók. Egy propelleren a kikötő összes öbleit körülhajóztam, hogy lássam a rendkívül élénk forgalmat. Este Hamburg egyik színházába is elmentem. Egy német vígjátékot adtak (Im Weissen Rössl),

78 amit már Berlinben is láttam, s amely később a budapesti Vígszínházban is színre került. A hamburgi színházban egy öregúr mellett ültem, akivel szóba elegyedtünk. Amerikai ember volt, aki - miként mondta - pár napra átjött szórakozni. Mikor megtudta, hogy én magyar vagyok, elmondta, hogy ő már volt Budapesten és nagyon tetszett neki a Margitsziget és a Svábhegy. Hamburgi járás-kelésem közben kedvenc pihenőhelyem volt a BinnenAlsteren épült, úszó kávéház. Hamburgi utam arról is emlékezetes, hogy ott láttam életemben legelőször automobilt, vagyis gépkocsit. Nagy zakatolással pöfögött a petróleummotoros autó végig az utcán. Akkor még így is szenzáció volt. De hirtelen megakadt. S egyelőre, legalább amíg ott néztem, nem tudott továbbmenni. Ilyen jármüvek és ilyen gyakori elakadások csak jó néhány évvel később voltak Magyarországon is láthatók. Hamburgból vasúton folytattam utamat Kiéibe, a német hadikikötővárosba. Sok hadihajó horgonyzott a kikötőben. Egy csónakos ajánlkozott, hogy egy márkáért elvisz az egyik hadihajóra és vissza is hoz. Azt mondta, hogy a hadihajókra szabad a bejárás. Vállalkoztam rá, s az egyik hadihajót megtekintettem. Ünnep lévén, a legénység szórakozott. Harmonika hangjára egymással valceroztak. Érdekesnek találtam, hogy a fedélzeten kifüggesztett táblázaton a francia hadiflotta összes egységei képen láthatók voltak, nevük és méreteik föltüntetésével. Éspedig csakis a francia hajók. Magyarázata volt ennek, hogy abban a korban állandóan igen izzó volt a hangulat a német és francia nagyhatalmak között, a franciák nyíltan hirdetett revanche-politikája miatt. Kiéiben csak rövid időt töltöttem, és áthajóztam Korzőrbe, a nagy dán sziget (Bornholm)

79 déli kikötővárosába. Onnét pedig vasúton mindjárt tovább utaztam Koppenhágába. A dán fővárosban pár napot töltöttem. Megtekintettem a város nevezetességeit, ezek között a Thorvaldsen-múzeumot is. Dán színházban is voltam. A „Hvor man kjeder sig" („Ahol unatkoznak")

80 című, nálunk is jól ismert francia vígjátékot adták elsőrendű színészekkel. Koppenhágából a keskeny tengerszoroson átkeltem Svédország 78 Gustav Kadelburg es Oskar Blumenthal 1898-ban bemutatott vígjátéka, amelyből később nagysikerű operett és számos film készült. 79 Kors0r városa a Sjaelland-szigeten fekszik. 80 Edouard Pailleron 1881-ben írta nagysikerű darabját. 48