Ablonczy Balázs szerk.: Viczián István: Életem és korom. Pest vármegye főispánjának emlékiratai. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 8., Szentendre, 2007)
I. IFJÚSÁGOM ben a budapesti „к. u. к. Graf Üxküll-Gyllenband Husaren Regiment No. 16."-nál, ahol harmincötén szolgáltunk mint önkéntesek. Tapasztaltuk ezt brigadérosunk, gróf Attems 54 látogatása alkalmával is. Ez nagyon lármás, szakramentírozó, tipikus vadosztrák generális volt. Egész ezredünk egyben exercírozott előtte, mi önkéntesek is benne az ezredkötelékben, mint Flügelsarzsik. Semmit el nem tévesztettünk. Nem is volt semmi panasz sem ellenünk, mert ha lett volna, azt közvetlen felebbvalóink sem tűrték volna el. S a derék osztrák generális mégis a gyakorlat befejeztével tartott, szokásos megbeszélésen, mikor egyébként megelégedését fejezte ki, hozzátette, illetve kezéből revolvert formálva, azzal mutatta is, hogy miként kellene „csupán csak az önkénteseket egyenként kilőni az ezredből". Az ezred kiképzésénél, legalábbis a budapesti ezrednél, legfontosabb volt a Defilierung, vagyis fejlődött vonalban (in entwickelter Linie) fölvonulni, de úgy ám, hogy az egyes sorokban minden lófej pontosan egyenes vonalban legyen. Valahányszor valamely magasrangú elöljáró jelezte, hogy jön inspicírozni, azonnal beszüntették a rendes kiképzést s attól kezdve heteken át kizárólag csakis a defilierungot gyakoroltuk. Pedig ilyen magas rangú elöljárók az ország fővárosában gyakran jelentek meg: a brigadéros, a korpskommandáns 55 (Fürst von und zu Lobkowitz), 56 а к. u. k. lovassági főfelügyelő (Graf Paar), 57 sőt minden évben maga a király, I. Ferenc József is. Nem is szólva egyes külföldi nagyságokról, aminő volt akkor Kanin Katohito japán trónörökös 58 is. A legnagyobb eset természetesen a király érkezése volt. Az ezred a rákosi gyakorlótéren várta a királyt, aki nagy és festői látványt nyújtó, tarka kísérettel jelent meg. Az ezred fejlődött vonalban állt. A trombita szólt. A király ellépett az ezred arcvonala előtt. Majd parancsolt. A kardok villogtak, vezényszavak hangzottak. Megindult az ezredgyakorlat. Ezredünk oszlopba formálódott. Oszlopban vágtattuk körül az óriási gyakorlóteret és századok, szakaszok egymás nyomában ugrattuk át az utunkba eső számos árkot és barrikádot. Aztán jött a századgyakorlat. Ezúttal is a mi századunkat léptették ki a porondra. Fejlődött vonalban álltunk. A század élén, a front közepe előtt harminclépésnyire Ilosvay százados. A király oldalvást előre lovagol a századossal egyvoValószínűleg Heinrich Graf Attems (1834—1909) stájer grófi család leszármazottja, katonatiszt, hadtestparancsnok Rudolf Ferdinand (magyarosan Rudolf Nándor) Lobkowitz (szül. 1840), a budapesti IV hadtest parancsnoka Eduard Graf von Paar (1837-1919) lovassági tábornok, I. Ferenc József főhadsegéde Kanin Kotohito herceg (1865—1945) hivatásos katonatiszt, később a japán vezérkar főnöke valójában a császári család egyik mellékágának sarja volt, akit Mucuhitó császár adoptált arra az esetre, ha magának nem lennének gyermekei, trónra azonban sohasem jutott. 41