Ablonczy Balázs szerk.: Viczián István: Életem és korom. Pest vármegye főispánjának emlékiratai. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 8., Szentendre, 2007)

VICZIÁN ISTVÁN: ELETEM ES KOROM ges repülőgépet lőttek le. De én ott a helyszínen csak egyről hallottam. Tény, hogy a légitámadás hirtelen félbemaradt. Ekkor kiadták az utasítást, hogy mindenki szálljon ki és siessen a tőlünk balra fekvő erdőbe. A tömeg rohant. Mi is mentünk a kiserdő túlsó széléig. Alig értünk oda, a vonat sípolt, hogy térjünk vissza. Visszasiettünk. A vonat indult és kivitt minket a szomszéd Leonding községbe. Ott egy mély bevágásban, tehát jól fedezett helyen állt meg s az utasokat kiszállították. A mélyrepülőveszély elől a közeli villáknál kerestünk fedezéket. A vonat sípolására visszatértünk. Ekkor már teljes volt a nyugalom, és meleg ebédet osztottak a vonaton. Ekkor tudtuk meg, hogy Bayreuthban már nincsen számunkra hely. Tehát várjunk, — üzenték - míg újabb települési helyet jelölnek ki részünkre. Vonatunk egyelőre a közeli Hörsching állomásra vitt minket. Ott éppen kisriadó volt. Tehát egy közeli ház pincéjében húzódtunk meg. Később továbbutaztunk a nagy forgalmú Wels állomásra. Itt is súlyos nyomai látszottak a korábbi bombázásoknak. Welsnél letértünk a passaui vonalról és Salzburg felé vettük utunkat. Lambachban megálltunk. De megszólalt a riadó, mire vonatunk veszélytelenebb vidékre továbbvitt minket Salzburg felé. Április 9-ére virradó éjjel aránylag a szokotthoz képest elég szaporán haladtunk. De mintha már céltalanul bolyongtunk volna. Attnang-Puchheim állomáson álltunk egy ideig, de a riadó hallatára vonatunk kifutott velünk a nyílt pályára. Azonban már nem tovább Salzburg felé, a fővonalon, hanem azt elhagyva, egy szimpla vágányú helyiérdekű vasút vonalára léptünk. Ez a vicinális vasút Attnang-Puchheimtől Schärdingig vezet. Schärding Felső-Ausztria határvárosa az Inn folyó jobb partján. A túlsó part már Bajorországhoz tartozik. Schärding a Linz-Wels-Passau fővonalon fekszik, már elég közel Passauhoz. Tehát, mikor e vicinális vasúti vonalra tértünk, ismét Passau irányába terelődtünk. Ezen az alig 60-70 km hosszú vicinálison teljes három napig utaztunk Schärdingig. Mégpedig elég sok aggodalom és viszontagság között. Alig jutottunk ki az Attnang-Puchheim légi veszedelem körzetéből, déltájban (április 9-én) ellenséges mélyrepülők közeledtek, mire vonatunk a nyílt pályán megállt egy kis osztrák falu (Ottnang) mellett. Kiszálltunk és elleptük a kis falu utcáit, hogy szükség esetén gépfegyvertűz elől fedezékbe mehessünk. Aztán utaztunk tovább Hausruck állomására. Hausruckon másfél napot időztünk. Isten tudja, miért. Hihetőleg azért, mert senki sem tudta utunk végső célját. Csak vaktában bolyongtunk a síneken, „sok ezer veszély közt". Pedig Hausruck olyan kis hely volt, illetve olyan kicsi volt még a pályaudvara is, hogy a mi igen hosszú szerelvényünk 298