Ablonczy Balázs szerk.: Viczián István: Életem és korom. Pest vármegye főispánjának emlékiratai. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 8., Szentendre, 2007)

V KORMÁNYZATI RENDSZEREM A VÁRMEGYE ELÉN látszik, mondta nekem az alispán, Pista bátyám jobban ismerte Pálházyt, mint én (az alispán), aki nagyon csalódtam benne." „Nem baj, - feleltem szavaira - csak máskor igyekezzél engem jobban megérteni." A későbbi események azonban, amikre még visszatérek, azt mutatták, hogy az alispán jobb belátása csak nagyon pillanatnyi volt, és hogy súlyosan kompromittált helyzetében mindennél jobban restellte azt, hogy alárendelt közegei és az érdekeltek pont éppen a zsidókérdésben fogtak ki rajta. Az előzetes vizsgálat eredménye alapján a belügyminiszter Endre László alispán és Pálházy Endre másodfőjegyző ellen elrendelte a fegyelmi eljárást, és elsőfokú fegyelmi hatóságként Fejér, majd ehelyett később Csanád megye fegyelmi választmányát delegálta. Sajnos, de a fegyelmi eljárás csupán a tanúsítványok ügyére vonatkozott, és nem lett elrendelve általános ügyviteli vizsgálat. Igaz, hogy közben hazánk ege a harctereken erősen beborult. Minden érdeklődés abba az irányba terelődött és minden egyéb ügy csekélységgé törpült. Pedig ki tudja, messzemenő közérdekből is nem lett volna-e jobb Pestmegyében idejekorán tiszta helyzetet teremteni. Úgy látszik, hogy Keresztes-Fischer belügyminiszter óvakodott a vizsgálat teljes kiterjesztésétől, sőt minden nagyobb változtatástól is a vármegyében. Pedig a vármegyei tisztviselők áthelyezhetéséről szóló törvény életbe lépett. Pestszenterzsébet polgármesteri székébe Rézler érsekújvári polgármestert

287 nevezték ki. A vármegyei tiszti főügyészi állásba is Kardos János

288 személyében külső ember, éspedig kiváló szakerő került, ami már magában véve is gyöngítette a klikk erejét. De a klikktisztviselők kicserélése késett. A fegyelmi eljárás elrendeléséről szóló miniszteri rendeletet közölni kellett a vármegye közönségével, ami a május 11-i (1943) rendes közgyűlésen ment végbe. Ezt a közgyűlést is, mint mindég, а МЕР Megyebizottsági Tagcsoportjának értekezlete előzte meg a megyegyűlés fontosabb tárgyainak megbeszélése végett. A legfontosabb ügyek ekkor két örökös törvényhatósági bizottsági tag választása s az alispán és Pálházy fegyelmi ügyének bejelentése volt. Örökös bizottsági tagokká a kijelölő bizottság Rakovszky Ivánt, a Közigazgatási Bíróság elnökét és Czettler Jenő

289 egyetemi professzort jelölte. 287 Rézler Gábor (szül. 1896) közigazgatási szakember, Kisvárda, Érsekújvár, Pestszenterzsébet, majd rövid ideig Szentendre polgármestere 288 Kardos János (1894-1959) ügyvéd, református fó'gondnok, számos koncepciós perben (Papp Simon, Ordass Lajos, Turóczy Zoltán, Tóth Ilona, Rácz Sándor, Esterházy Pál ügyében (Magyar Közösség-per) a vádlottak védője 289 Czettler Jenő (1879-1953) agrárközgazdász, egyetemi tanár, felsőházi tag, a Jászok Egyesületének alapítója 217