Ablonczy Balázs szerk.: Viczián István: Életem és korom. Pest vármegye főispánjának emlékiratai. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 8., Szentendre, 2007)
VICZIÁN ISTVÁN: ÉLETEM ÉS KOROM Ezzel a megoldással Balogh nagytiszteletű úr is nagyon meg volt elégedve, miközben elvett egy gazdag lányt, kinek vagyonából 120 holdas birtokot vásárolt Szelén, s ahhoz képest az adófizetői „szűkkeblűség" fogalmát is revideálta. Az ilyen köz- s éppúgy a jogos magánérdekű ügyekben való közreműködésemet később mint képviselő kiterjesztettem választókerületem többi községeire is. A választókerület népével való szoros együttműködésnél megfelelő rendszerre volt szükség. Már képviselőségem kezdetén minden egyes községben megszerveztem az egységes párt helyi választmányait. Minden egyes községben évenként népgyűlésen számoltam be az országos közállapotokról és az országos politika eseményeiről. De azonkívül is valamennyi községbe lehető sűrűn ellátogattam, s úgy szelei, mint budapesti lakásomon bármikor fogadtam kerületem ügyes-bajos népét. Volt is lakásomon mindig igen nagy forgalom. Természetesen az igen széleskörű korrespondencia sem maradhatott el. Egyszer Szijj Bálint, komáromi csizmás kisgazdaképviselő 223 a képviselőházban azt kérdezte tőlem, hogyan tudom én a választók temérdek ügyesbajos dolgát elintézni, mikor állandóan ott vagyok az üléseken. О egész nap lohol minisztériumból minisztériumba, nem ér rá az ülésekre sem járni, és mégsem győzi a munkát. Azt feleltem neki, hogy én másképp csinálom. Szünet közben ott helyben, az országházban átmegyek a belügyminiszter előszobájába, ott leülök a titkár rendszerint üres asztalához, és távbeszélőn egymás után fölhívom a minisztériumok egyes osztályvezetőit, akikhez a fölmerült ügyek elintézése tartozik, és ily módon gyorsan végzek az ügyek-bajokkal. Szijj Bálint mindjárt fölkért, hogy segítsek neki. Együtt mentünk a belügyi titkári szobába, és ott jó negyedóra alatt elintéztem Szijj Bálint választóinak is összes függő ügyeit. Abban az időben sokszor jött szóba, hogy az országgyűlési képviselők választóik ügyeiben való tömeges eljárásukkal voltaképpen a választók „ügynökeivé" alacsonyodnak le. S akik így gondolkoztak, ugyanazok ebben a rendszerben speciálisan a magyar politikai élet elfajulását látták. Részemről ezt a megállapítást csak abban az esetben tartom helytállónak, ha a képviselő népszerűség avagy a választók kegyeinek hajszolása céljából igaztalan ügyeket is fölkarol. De az a képviselő, aki szóban levő közbenjárásainál soha nem téveszti szem elől a morális alapot, eljárásával fontos közérdeket hasznosan szolgál. Általános szavazati jog mellett lehetetlen is az, hogy a képviselő, ha nem csupán egyetlen választási ciklusra rendezkedik be, teljesen elzárkózzék a néppel való minél közvetlenebb érintkezéstől. Ha pedig a képviselő őszinte 223 Szijj Bálint (1868-1945) gazdálkodó, kisgazda-, majd kormánypárti képviselő, felsőházi tag 164