Ablonczy Balázs szerk.: Viczián István: Életem és korom. Pest vármegye főispánjának emlékiratai. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 8., Szentendre, 2007)

IV. AZ EN POLITIKÁM látóknak lenni, és ígérték, hogy a küszöbön álló nyár folyamán új tejrende­letet készítenek a gazdák és a fogyasztók érdekeinek figyelembe vételével és a rendelet tervezetét kora ősszel szaktanácskozmány elé terjesztik. A szaktanácskozmány ősszel össze is ült a földmívelésügyi minisztéri­umban. Arra, aki pedig az egész akciónak a megindítója voltam, meg sem hívtak. Csak a lapokból értesültem, hogy az új tejrendeletben miket fognak elrendelni, ami még rosszabb lett volna az addigi állapotnál is. Azért négy­szemközt bizalmasan figyelmeztettem a kisgazda Mayer János 220 földmí­velésügyi minisztert, hogy ne adja ki azt a rendeletet ilyen formában, mert különben én kénytelen lennék interpellálni a Házban és ott föltárni az egész kérdést. Az új tejrendelet Mayer minisztersége idején nem is jelent meg, csak később, mikor Purgly Emil 221 volt a földmívelésügyi miniszter. De akkor én már nem voltam képviselő. A tejkérdésnek másik oldala is volt, és ez a fogyasztók érdeke. A „szeren­csés" tejtermelők is csak 14 fillért kaptak a tejért, amit a fogyasztók 38 fillé­rért vettek, tehát méregdrága áron. E két ár közötti különbség volt a sokat emlegetett, hírhedt, ún. „Spannung". 222 A termelői és fogyasztói árakat mi­niszteri rendelet szabályozta, tehát ugyanaz szabta meg a Spannungot is, a közvetítő kereskedelem indokolatlanul óriási nyereségét. A fogyasztó közönség persze a gazdákban látta a tejuzsorásokat. Ré­szemről igyekeztem a budapesti fogyasztó közönség figyelmét is fölhívni a tulajdonképpeni árdrágítókra. Ezt különböző helyeken és alkalmakkor megtettem, így például a fővárosi Keresztény Községi Párt népes értekezle­tén is. De a „Spannung" várfalai ledönthetetlenek voltak. Említettem már, hogy 1930. június 11-én elmondott képviselőházi beszé­demben szóvá tettem a gabonatőzsde mikénti összeállítását, illetve azt, hogy a gabona árfolyamát, ezt a gazdaközönség életérdekébe vágó fontos kérdést tisztán merkantil társaság, éspedig nem éppen a „lovagiasság szabályai sze­rint" állapítja meg. Ezért sürgettem a tőzsde megfelelő átszervezését, hogy a gazdaközönségnek a szóban levő kérdésben kellő befolyása legyen. Ebben a gazdaközönség részéről egyébként is élénken követelt kérdés­ben abban az időben némi megegyezés jött létre. Nevezetesen a tőzsde ve­zetősége beleegyezett abban, hogy a tőzsdetanácstagok létszámát tízzel föl­emelik és e tíz helyre felerészben a Mezőgazdasági Kamara, másik felerész­ben az OMGE jelöltjeit választják be a tőzsdetanácsba. Ezt a megállapodást 220 Mayer János (1871-1955) gazdálkodó, kisgazda-, majd kormánypárti képviselő, 1924 és 1931 között földművelésügyi miniszter 221 Purgly Emil (1880-1964) főispán, felsőházi tag, majd 1932-ben földművelési miniszter íLL arres 161

Next

/
Thumbnails
Contents