Ablonczy Balázs szerk.: Viczián István: Életem és korom. Pest vármegye főispánjának emlékiratai. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 8., Szentendre, 2007)

VTCZIÁN ISTVÁN: ÉLETEM ÉS KOROM Ez a fölszólalás fölrázta a képviselőket. A meghívást örömmel elfogadták és azonnal kijelöltek hét képviselőt, köztük engem is. Másnap a reggeli lapok sokkal többet írtak az én hozzászólásomról, mint a tejszakértö előadásáról. Wolff Károly, a Keresztény Községi Párt elnöke és Sipőcz Jenő polgármester is a lapokból értesültek róla, és melegen gratuláltak nekem. Mindjárt intézkedtek is, hogy a tanácskozmány minél előbb összeüljön a városházán, s arra a kijelölt képviselőkön kívül meghívták a földmívelésügyi minisztériumot és az Országos Magyar Gazdasági Egyesületet (OMGE) is. A tanácskozáson az OMGE-t annak igazgatója, Mutschenbacher

218 képviselte. De a földmívelésügyi minisztérium nem tartotta érdemesnek azon magát képviseltetni. A tanácskozáson Sipőcz polgármester elnökölt, s a szokásos üdvözlések után a főváros közgazdasági tanácsnoka (Édes Ede) ismertette kimerítően és tárgyilagosan a tejforgalom szabályait és abban a fővárosi adminisztráció szerepét. A képviselők nevében először Erdélyi Aladár,

219 a ceglédi kerület képviselője szólott. Köszönetet mondott a tanácskozás megrendezéséért, ami a törvényhozók szeméről levette a hályogot. Eddig a fővárost vélték a tejkérdésben a bajok okozójának és íme, most látják, hogy a baj a földmívelési minisztériumban van, mert a mezőgazdaság és a fogyasztó közönség érdekeivel szemben ott is a kartell érdekeit támogatják. Tehát nem a fővárosi adminisztráció a hibás, hanem ők, a képviselők követtek el mulasztást az ellenőrzésben. A tanácskozás során kiviláglott, hogy a földmívelésügyi minisztérium főtisztviselői, akik a tejkérdést szabályozzák, maguk is (miniszteri engedéllyel) a tejvállalatoknál ellenőrzés címén jól díjazott igazgatósági állásokat töltenek be. A tanácskozáson fölszólalt az OMGE képviselője is. Kínos meglepetésre ő is a kartellnek és a tejszállítási engedélyek szerencsés birtokosainak az érdekét védte és nem az össz-mezőgazdákét. A tanácskozás végül is abban állapodott meg, hogy a további teendőkről legközelebb tartandó újabb ülésen határoznak. A tanácskozás tapasztalatai izgalmat keltettek az összes érdekelt körökben és azt a politikusok is élénken tárgyalták. A legközelebbi városházi tanácskozáson már a földmívelésügyi minisztérium is képviseltette magát két főtisztviselőjével, akik a minisztériumban a tejügyeket intézték. Ezek a politikusok kereszttüzében jobbnak látták be218 Mutschenbacher Emil (1880-1945) közgazdász, felsőházi tag 219 Erdélyi Aladár (1880-1949) ügyvéd, földbirtokos 160