Ablonczy Balázs szerk.: Viczián István: Életem és korom. Pest vármegye főispánjának emlékiratai. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 8., Szentendre, 2007)

VICZIÁN ISTVÁN: ÉLETEM ÉS KOROM Az ad hoc bizottság hamarosan összeült. Roppant nagy volt az érdeklődés, nem csak az ad hoc bizottság tagjai, a többi képviselők is mint hallgatók igen nagy számmal jelentek meg. Bethlen miniszterelnök is megjelent a bizottság első ülésén. Scitovszky kezdte meg a tárgyalást törvényjavaslatának hosszas ismertetésével és indokolásával. A belügyminiszter előadása után vártam, hogy ki akar első lenni a vitában, de képviselőtársaim mindnyájan tőlem várták, hogy bevezessem a vitát. Tehát immár harmadízben mondtam el nyilvánosság előtt a törvényjavaslat elleni észrevételeimet, éspedig ezúttal még részletesebben, mint Balatonfüreden. Bevezetésképpen rámutattam a magyar törvényhozásnak arra a régi, rossz szokására, hogy a mi ősi és eredeti közigazgatási rendszerünket mindig német intézményekkel fejelik meg, de azokat sem közvetlenül veszik át a németektől, hanem Ausztrián keresztül. így aztán a német jogintézmények is csak akkor érkeznek el hozzánk, mikor a németek közben már régen ráeszméltek, hogy azok helytelenek. így voltunk egyebek között például a községi illetőség kérdésével, aminek megállapítása oly rettenetes sok munkát okoz a hatóságoknak. Ezt is akkor ültettük át a magyar jogba a 70-es évek elején, mikor a nagy Stein Lőrinc

216 már kimutatta, hogy az eredetileg csakis a szegényügyi hovatartozást jelentette, és mégis hovatovább értelmetlenül minden más vonatkozásban is a községi illetőség szerint kezelték az embereket. A németek Stein Lőrinc tanítása nyomán mindjárt ki is küszöbölték a községi illetőség fogalmát a német jogból. De nálunk közel hatvan évvel a németek megtérése után, jelenleg is nem csak a katonákat sorozzák a községi illetőség helyén, hanem például a fegyházból kiszabadult rabokat vagy a ledér nőket is illetőségi községükbe toloncolják „haza", ahol azok talán soha életükben sem voltak s ahol legkevésbbé tudják, hogy mihez fogjanak. Ehhez hasonlót látunk az előttünk fekvő törvényjavaslatban is. Mi a nyers virilizmust akkor vettük át a németektől (persze ezt is Ausztrián keresztül), mikor a németek már szakítottak azzal és áttértek az ún. Dreiklassensystemre, ami egyik fajtája volt a választott virilizmusnak. Megjegyzendő, hogy a nyers virilizmus nálunk igen jól bevált, mert áldemokrácia helyett az értelmiséget vitte be a vármegyék közgyűléseibe. De most a szőnyegen levő törvényjavaslat szakít a nyers virilizmussal és rátér a választott virilizmus rendszerére akkor, mikor a németek már azon is túl vannak. A belügyminiszter úr - mondtam folytatólag - azzal indokolja ezt, hogy a demokrácia terén haladnunk kell a korral. Hát ennek a törvényjavaslatnak a választott virilizmusa, amely szerint a legtöbb adót fizetők maguk kö216 Lorenz von Stein (1815-1890) német szociológus, államjogász 154