Ablonczy Balázs szerk.: Viczián István: Életem és korom. Pest vármegye főispánjának emlékiratai. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 8., Szentendre, 2007)

VICZIÁN ISTVÁN: ÉLETEM ÉS KOROM és királyi kamarás, (Bálint unokája) egyszer még visszaszármazott Szelére. Új házat építtetett ottan és ott lakott családjával. Öregségében azt is eladta és bár gazdag embert volt, 80 éves korában saját kezével vetett véget életének. Bálint családjának ő volt az utolsó férfi tagja.

4 Antal úrnak csak egy fia volt és sok lánya. Egyenes ági utódai már a második generációban vagyontalanok voltak és elszármaztak Szeléről. Még egy nemzedékkel utóbb ki is haltak. Antal úr földje, vagyona túlnyomó részben más családokra, a Ruttkayakra, Ebeczkyekre, Sárközyekre, farádi Veresekre szállt át. De a XIX. század végéig ezek a családok is mind elszármaztak Szeléről és lassanként el is tűntek. Mivel valamikor az egész Tápiószelének a Dubraviczkyek voltak az „örökös urai", érthető, hogy a legtöbb szelei, birtokos család nőágon a Dubraviczkyektől is származott. Legkevésbbé még a mi családunk, bár öszszeházasodás a Vicziánok és Dubraviczkyek között is előfordult. És ami kevés Dubraviczky-vér a Tercsy-család útján a mi családunkban volt, az már nagyon régi eredetű, mert a Tercsy-családnak is a legutolsó Dubraviczky őse a Szelét 1542-ben adománybirtokként megszerző Dubraviczky Márkusnak a testvére volt. Családunk részint a Tercsy-Nikléczy-örökség, részint a zálogbavett Komjáthy-féle birtok révén jutott be a szelei compossessorátusba.

5 S az ősiség megszűntével főleg vásárlás útján, gyarapította szelei birtokállományát. Nagyszüleim főleg Dubraviczky Antal külsőmezei oktávájából vásároltak össze jelentékeny területet és nagyapám megvásárolta a Battik-oktávához tartozó ún. kishomoki dűlőnek is a tulajdonjogát, úgy azonban, hogy ezt a birtokot továbbra is nagyanyám nagybátyjai (a Kecze-nagybácsik) bírták zálogban. De ez a zálogjog meg utóbb örökségként szállott nagyanyámra. Nagyanyámnak máshol (Szentesen, Ordas-Délegyházán, Némedin stb.) is voltak ingatlanai. Nagyapám testvérbátyja (Viczián Antal) szintén jelentékeny területet bírt a szelei Szőlőkalja dűlőben (a volt Battik-oktávából). Ezenkívül sógorával, Szilassy Györggyel közösen haszonbérelte a sőregi uradalmat. Feleségének máshol (Szakállaspusztán, Izsákon stb.) voltak birtokai. Szóval elődeink Szelén a legnagyobb gazdák közé tartoztak. Nagyapám a kishomoki birtokkal együtt megszerezte a Battik-kúriát is, amely a számos régi, szelei, oszlopsoros, zöld zsalugáteres kúria között már fekvésénél fogva is a legkiemelkedőbb volt, amennyiben a község kellős közepén, a faluházával szemben állott kétholdas telken, tágas udvartérrel és kerttel. 4 Dubraviczky Elek (1841-1922) jogász, szolgabíró 5 közös birtoklásba 14