Ablonczy Balázs szerk.: Viczián István: Életem és korom. Pest vármegye főispánjának emlékiratai. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 8., Szentendre, 2007)
IV. AZ EN POLITIKÁM teljesen elzsidósodott budapesti gabona- és értéktőzsde megfelelő átszervezését és annak az anomáliának a megszüntetését, hogy a gabona árfolyamát, a túlnyomó részben keresztény gazdaközönségnek ezt az életbevágó kérdését, a csupa merkantil érdekeltségű zsidókból álló tőzsdetanács állapítja meg. 196 Ugyanabból az okból sürgettem a fedezetlen gabona-határidőüzletek betiltását is, mert ez a semmiféle közgazdasági érdeket sem szolgáló szerencsejáték a gabona árfolyamát szintén rontotta. A liberális oldal és sajtó nem értette meg, amíg német hatásra erősebb antiszemita (nyilas) áramlat nálunk is lábra nem kapott, a liberális sajtó bennem jobboldali, szélsőséges politikust látott s engem „társaimmal" együtt ,yicziánék" néven, mint a Bethlen-párt szélsőséges jobbszárnyát emlegettek. Pedig én, miként később a baloldal is belátta, messze álltam a szélsőségtől és nem volt csoportom sem. Mindig csak a saját nézetemet fejeztem ki, aminek azonban rendszerint nagyszámú helyeslője akadt, akik beszédeimet élénken megtapsolták. S ez keltette az én külön erős csoportom látszatát és hitét. A liberálisokat már kezdetben is nagyon aggasztották ezek a szónoki sikereim, és szerettek volna engem a kormánypártból kipiszkálni. Bethlen azonban súlyt helyezett arra, hogy pártjában minden mérsékelt árnyalat képviselve legyen, és eszeágában sem volt engem onnét kitessékelni. Viszont én is úgy gondoltam, hogy eredményesebben szolgálhatom a keresztény-nemzeti gondolatot a kormánypárton belül, mint ellenzéken. Mások is (például Földváry Elemér) 197 méltatták előttem, hogy mennyivel célirányosabb az én eljárásom, mint Gömbös Gyuláé, aki néhányadmagával ellenzékbe ment, de ott semmi eredményt sem képes produkálni, míg nekem bent a kormánypártban számos ízben sikerült egyes kérdések megoldását helyesebb irányba terelnem. Az alig néhány tagot számláló parlamenti liberális párt vezére Rassay Károly 198 volt, aki hivatottság dolgában messze elmaradt a ferencjózsefi kor ellenzéki vezérei, Polónyi Géza és Ugrón Gábor 199 mögött. Rassayt saját párthívei is elhagyták. Pártnélküli pártvezér lett, és egy időben nagyon beszélték, hogy belép Bethlen pártjába és igazságügyminiszter lesz. Nem lehetetlen, hogy Bethlen részéről kapott is ilyen biztatást. Mert igaz ugyan, hogy Bethlen bizalmas körben úgy nyilatkozott, hogy az ellenzéki képviselőkkel, Rassaytól kezdve balra, nem lehet kezet fogni, azonban viszont tény az is, hogy Bethlennek szokása volt egyes politikusokat minisz196 Lásd KN 1927-32, XXIX. kötet, 218-223. 197 Földváry Elemér (1862-1936) volt szabadelvűpárti képviselő, felsőházi tag 198 Rassay Károly (1886-1958) ügyvéd, liberális ellenzéki politikus 199 Ugrón Gábor (1847-1911) közíró, függetlenségi politikus 143