Ablonczy Balázs szerk.: Viczián István: Életem és korom. Pest vármegye főispánjának emlékiratai. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 8., Szentendre, 2007)

IV. AZ ÉN POLITIKÁM dorn azt is, hogy hol tenyésznek a Pakotstól említett varangyos békák, amiket az о állítása szerint a titkos szervezetek gyűlölködő szelleme termelt ki." „Az undok gyűlölet varangyos békái" is ugyanott termelődnek ki, Pakotsék titokban működő szabadkőműves páholyaiban. Ennek bizonyítására példaképpen mindjárt föl is olvastam a Reform-páholy főmesterének a szabadkőművesség 1904. október 29-30-án tartott budapesti vándorgyűlésén elmondott beszédét, melyben egyebek között így szólott: „Nem akarunk mi itt egy háremet alkotni, ahol elvénhedt eszme-odaliszkok járnak, és mi vagyunk a háremorök [...] A szabadkőművességnek újra hozzá kell látnia azon munkákhoz, amelyet el nem hanyagolhat, ha áruló nem akar lenni maga ellen: A jövendő forradalmak békés előkésztésének szent és dicső munkájához. (Élénk tetszés és taps, ti. a szabadkőműves vándorgyűlésen.) És ki az a botor vagy gaz, aki szemünkre lobbanthatja, hogy ezért forradalmárok vagyunk? Mi azt akarjuk, hogy [...] a szeretet eszközeivel győzhessenek ezek az eszmék, ha lehet, de egy erős gyűlölség fegyverével is, ha kell." Hangsúlyoztam, hogy a fölszólalásomban nem szenzációhajhászás vezet, hanem csakis a szabadkőművesség részéről jövő provokálásra válaszolok. De teszem ezt azért is, mert a történetírás szempontjából fontosnak tartom, hogy ne kerüljenek a nemzetgyűlés naplójába ellenmondás nélkül olyan adatok, amelyek nemcsak a közönséget, de az utókort is félrevezethetnék. Ezért állítom, és bizonyítani fogom, hogy a magyar szabadkőművesség titkos társaság és feloszlatása ellenére ma is működik. A baloldal ellenvetésére, hogy a szabadkőművességnek jóváhagyott alapszabályai vannak, megjegyeztem, hogy ez igaz, de éppen azért lett föloszlatva, mert alapszabályok ellenére és titkosan működött. Alapszabályaik nem tudnak esküről vagy fogadalomról és ők mégis (valamennyi tag) esküt tesznek. Titkosságukat mutatja az is, hogy saját külön, titkos nyelvük van, hoszszú szótáruk az egyes fogalmak megjelölésére, ami arra szolgál, hogy „profán" emberek esetleges jelenlétében is közölhessék titkos gondolataikat szabadkőműves társaikkal. Vannak titkos jeleik (torokjel, szívjel, hasjel és egyebek). Van titkos kis és nagy vészjelük. A fopáholy minden évben külön „szót" állapít meg, ami szintén arra szolgál, hogy a szabadkőművesek magukat egymással titokban megismertethessék. Szertartási könyveik is titkosak. Nyomtatott folyóiratukat (Kelet) és egyéb kiadványaikat csak szabadkőművesek olvashatták. Miért kellett volna ennyire titkolózniuk, ha nem lettek volna titkos terveik, amik az egyesület feloszlatásakor irataik lefoglalásával mind napfényre is jutottak. Annak bizonyításaként, hogy a szabadkőművesség a feloszlatása után is működött, ami már magában véve is titkos és tiltott működést jelent, hivatkoztam a tettenért gyöngyösi Akác-páholy esetére, ahol a Szimbolikus Nagypáholy is három taggal volt képviselve. 133