Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia III. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 6., Szentendre, 2001)

Művészettörténet - Bodonyi Emőke: A szentendrei művésztelep legelső évei (1926–29)

Bodonyi Emőke A szentendrei művésztelep legelső évei (1926-29) A szentendrei művésztelep megalakulásának első jubileumi kiállítására 1956-ban került sor.

1 A következő évfordulós kiállítást 1978-79-ben, majd 1988-ban rendezte meg a szentendrei Ferenczy Múzeum.

2 Az eltérő jubileumi évszámokból is kiderül, hogy a szentendrei művésztelep megszületésének kétféle dátuma él a köztudatban: egyrészt 1926, amikor az ún. alapítótagok először jönnek Szentendrére és töltik itt a nyarat, valamint 1928, amikor létrehozzák a Szentendrei Festők Társaságát. A köztudatban jobban él ez a dátum, hiszen egy konkrét eseményhez, a Társaság Alapító Okiratának aláírásához köthető. A korabeli sajtóban is összekeveredtek a dátumok. 1937-ben a tízéves szentendrei művésztelepről adtak hírt

3

,1939-ben pedig az egyik alapítótag, Jeges Ernő ezt írja: „Tíz éve, amikor először ültünk a szentendrei vicinálisra."

4 Feledékenység ez vagy tudatos elírás, amikor ő is aközött a nyolc festőművész jött Szentendrére, akik 1928-ban létrehozták a Nagybányai Festők Társaságának mintájára a Szentendrei Festők Társaságát? Az bizonyos, hogy 1939-ben, amikor sor került a szentendrei művésztelep második nagyszabású pesti bemutatkozására a Nemzeti Szalonban (az első 1930-ban volt), akkor a Szentendrei Festők Társasága létrejöttének tizedik évfordulójára helyezték a hangsúlyt. Mindez miért érdekes? Egyrészt eseménytörténeti szempontból: mi is történt pontosan 192629 között. Másrészt a későbbi művészeti közéleti élet szempontjából, ki hogyan próbálja magát legitimálni a szentendrei művésztelepen vagy művészeti közéletben. Ne feledjük, éppen az alapítótagok közül 1946-ban Onódi Bélát, 1947-ben Heintz Henriket, 1951-ben pedig Pándy Lajost zárták ki a Szentendrei Festők Társaságából. Harmadrészt pedig a későbbi feldolgozások tárgyilagosságát is érdemes szemügyre venni, hiszen többnyire ideológiai magyarázattal tűzködték meg az eseményeket.

5 A nyolc alapítótag, (Bánáti Sverák József, Bánovszky Miklós, Heintz Henrikjeges Ernő, Paizs Goebel Jenő, Pándy Lajos, Onódi Béla, Rozgonyi László), akik mind a szentendrei művésztelep, mind a Szentendrei Festők Társaságának alapítótagjai, Paizs-Goebel Jenőt kivéve nem tartoztak a kedvelt művészek közé: vagy ún.római iskolás igazodásuk miatt mint például Jeges Ernő vagy Heintz Henrik, vagy éppen túlzottan látványcentrikus, hagyományos természetelvű festésmódjuk miatt mint Bánovszky Miklós, Onódi Béla. A legújabb, a kilencvenes évektől kezdődő feldolgozások egyre inkább az 1926-os év és az azt követő időszak eseményeire kívánják terelni a figyelmet.

6 Számot kell vetni azonban azzal a ténnyel, hogy a történeti feldolgozások, elemzések eredményei nehezen mennek át a köztudatba, és ma sem ismert a szentendrei művésztelep megalapításának pontos története. 1928-ban, amikor létrejön a Szentendrei Festők Társasága, volt az egyetlen olyan adat, ami hivatalos lévén, biztos fogódzkodónak tűnt az eseménytörténészek számára. Hiszen a festőművészek 1926-os szentendrei megjelenése, még ha művészettörténeti feldolgozásokban említve is van, nem tűnt jelentősnek a történészek számára sem, hiszen ekkor még nem volt meg a mű341