Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia III. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 6., Szentendre, 2001)
Művészettörténet - Bodonyi Emőke: A szentendrei művésztelep legelső évei (1926–29)
vésztelep végleges helye, ekkor még csak ideiglenes elszállásolást kaptak a Szentendrén alkotni kívánó művészek. Ma már, amikor bizonyos rehabilitációs szándékkal fordulunk ezeknek az alapítótagoknak a munkássága iránt- ld. Jeges Ernő emlékkiállítás 7 , tanulmányok a szentendrei római iskolások munkásságáról, valamint a szentendrei Keresztelő Szent János plébániatemplom huszadik századi freskóiról 8- nem véletlen, hogy a kezdeti évek eseményei iránt is nagyobb az érdeklődés. A kutatás fontos hozadéka, hogy számos, ebben az időszakban készült alkotást vagy kiállítási műtárgyjegyzékeket sikerült több-kevesebb pontossággal azonosítani. A Szentendrei Művésztelep legelső éveit a legnagyobb részletességgel Haulisch Lenke és Tóth Antal elemezte. 9 Haulisch Lenke tanulmánya több ellentmondásos adatot tartalmaz, amelyekre már Tóth Antal is felhívta a figyelmet. Mindezt megerősíti az a tény is, hogy a Haulisch által vázolt eseménytörténet nagyobb része nem egyezik a korabeli sajtó írásaival, sőt az alapítótagok visszaemlékezéseivel sem. Haulisch szerint - a Képzőművészeti Főiskola évkönyvére hivatkozva - a művésztelep a Képzőművészeti Főiskola hivatalos nyári művésztelepeként kezdte a munkáját, és dr. Starzsinszky László polgármester hívására jelent meg húsz főiskolai hallgató Glatz Oszkár vezetésével. 10 1926 nyarának végén a hallgatók közül tízen kiállítottak a Városháza dísztermében, novemberben már csak nyolcan, akik később megalapítják a Szentendrei Festők Társaságát. Tóth Antal azonban azt említi, hogy az alapítótagok tagadták, hogy szervezeti kapcsolatban lettek volna a főiskolával. 11 Haulisch ugyancsak háttérbe szorítja Réti István szerepét 12 , és bár a visszaemlékezésekből is úgy tűnik, hogy Réti István visszautasította a nyolc fiatal festőművész megkeresését, miszerint segítsen a művésztelep megteremtésében 13 , de mint látni fogjuk Réti az első években segíteni akart nekik, és a kiállításokon való részvételével erősíteni próbálta a művésztelep megalapításának fontosságát. Kérdéses továbbá, hogy mikor merül fel az a gondolat, hogy megkapják a Munkásbiztosító épületeit és hogy valóban azért hozták-e létre 1928. január 28-án a Szentendrei Festők Társaságát, mert 1927-ben ígéretet kaptak az előbb említett ingatlan odaadására, mint ahogy ezt Haulisch állítja. 14 Kérdéses továbbá, hogy mikor is költöztek oda, és 1927 és 1928 nyarát hol töltötték. Haulisch szerint 1928-ban a Nemes Marcell tulajdonában lévő Pap-szigeten voltak. 15 Erről azonban Tbrchányi Erzsébet, aki a művészek kortársa volt, egy szót sem említ. Azt írja, hogy 1926-ban a városon kívüli járványkórházat kapták meg, és alig két év után a városban adtak nekik szobát, de sajnos évszámot nem ír. 16 Azt viszont közli, hogy a művészek az első szabadiskolát 1929-ben szervezték meg. Az évszámok keveredéséhez maguk az alapítótagok visszaemlékezései is hozzájárulnak, mert Bánovszky és Onódi is az 1927-es évet jelölik meg, hogy annak az évnek a végén már megkapták a Munkásbiztosító épületeinek a kulcsát, és 1928-ban be is költöztek. 17 A korabeli újságcikkek azonban azt írják, hogy az az ötlet, hogy esetleg megkapják ezeket az épületeket, 1928 nyarán vált publikussá, és valójában csak 1929-ben költöztek be. De akkor hol voltak 1927-ben és 1928ban? Alapvető módszerem a forráskritika volt. Az alapító tagok közül kettőnek, Onódi Bélának és Bánovszky Miklósnak is megjelent nyomtatásban a visszaemlékezése, amelyekre már korábban hivatkoztam. 18 Az írások jellegzetessége, hogy az évszámok keverednek, nem pontosak az események datálása, sőt egy évszám alatt különböző időszakokban történt eseményeket mesélnek el. Ez nyilvánvalóan adódik a több évtizeddel későbbi, az eseményeket már összemosó emlékezés tényéből. Ezen kívül korabeli, 1926-29 között írt újságcikkeket olvastam végig, amelyek számos, mindezidáig nem publikált adatot tartalmaznak. Az újságcikkek jegyzékét a tanulmány végén közlöm. (Ezeknek ma nagy része megtalálható a Ferenczy Múzeum Adattárában). Szintén kora342
