Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia III. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 6., Szentendre, 2001)
Néprajz - Nagy Varga Vera: Újabb adatok a kulákok üldözéséhez Cegléden és környékén
Kuláklisták Kávási Klára Kuláklista с 1991-ben megjelent könyvében még először kerültek a nyilvánosság elé a korábbi évtizedekben titkos dokumentumok adatai, melyek között bőséggel szerepelnek pest megyeiek is. A 4113/1949- (VI.26) sz. kormányrendelet a 25 kataszteri hold feletti illetve a 350 aranykorona értékű birtokosokat minősítette kuláknak. A kulák kategória azonban - a Szovjetunióhoz hasonlóan - Magyarországon is politikai kategóriává nőtte ki magát 1-2 éven belül. 29 Az anyagi függetlenséget biztosító földtulajdona révén a kollektivizálással szemben álló mezőgazdasági lakosságot (falusit és mezővárosit egyaránt) adminisztratív eszközökkel megsemmisíteni törekedtek. Az adminisztratív eszköztárban a mértéktelen adók, teljesíthetetlen beszolgáltatás! kötelezettségek, vagyonelkobzás, hatósági zaklatások, megfélemlítő koncepciós eljárások, nagy összegű pénzbüntetések és a börtönbüntetés is fellelhetők. Végül a kuláklistára bárki felkerülhetett - függetlenül a vagyoni helyzetétől - aki összeütközésbe került az államhatalom helyi képviselőivel. 1953-ban a terror mérséklődött a Nagy Imre kormány időszakában és a kuláklistákat 1954ben megszüntették. Pontosabban Nagy Imre kormánya a kulákság problémáival összefüggő ügyeket a Minisztertanács hatáskörébe vonta és utasította a Belügyminisztériumot a kuláklisták begyűjtésére. A tanácselnökök az utasítás szerint a Minisztertanács Helyi Tanácsok Titkársága vezetőjének címezve küldték el a listákat, amelyek kezelésére a titkos ügykezelési szabályok vonatkoztak. 30 Egyes (részleges) listák megőrződtek a helyi tanácsoknál a VB titkárság bizalmas iratai között. Egy ceglédi lista a történész muzeológus által készített későbbi másolatban a múzeum adattárában is megőrzésre került. 31 A szigorúan tényszerű adatok mellett figyelmet érdemelnek a szerző által közölt táblázatok, amelyek segítenek a regionális különbségeket érzékelni. Másrészt tudatosítja a kutatókban azt, hogy a kuláklista összetételében és számszerűségében az évek során változó jegyzék volt. A lista változásainak követése, az onnan történt törlés egyes esetei is tanulságokkal szolgálhatnak. 32 A mezőgazdaságban a 0046/1952 sz. rendeletre elkészített kuláklista szerint a nyilvántartott kulákok száma 69.199 fő volt. Legnagyobb volt a számuk Bács-Kiskun, Szolnok és Csongrád megyékben, ahol az összes kulákok 21,1 %-a élt. Pest megyei számarányuk 6,2% volt (4228 fő). A kulákok több mint kétharmadát földműves foglalkozásúként, a többieket iparosként, kereskedőként és értelmiségiként (alkalmazott) tartották nyilván. A Pest megyei kulákok foglalkozás szerinti megoszlása a következő volt: földműves 2.944, iparos 144, értelmiségi 368, kereskedő és egyéb foglalkozású 832 fő volt. A Pest me gyei kulákok közül községben élt 3-695 fő (86, 2 %) és községe n kívü l (külterületen) 393W3,8~%)^ a földterület nagysága személy személy % % 1948 1953 1948 1953 földterület nélküli 82 1301 0-15 kh 855 3110 19.9 72.5 15-25 kh 890 581 20.8 13.6 25 kh fölött 2543 597 59.3 1З.9 A kulákok száma Pest megyében a földtulajdon nagysága szerint 93
