Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia III. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 6., Szentendre, 2001)

Néprajz - Nagy Varga Vera: Újabb adatok a kulákok üldözéséhez Cegléden és környékén

Az országban 1949-ben 65.6ОО fő, 1953-ban már 71.600 név szerepelt a listákon. 1953-ban már csak 13.500 felelt meg a feltételeknek; 21.900-an már földnélküliek voltak. Paradoxonnak tűnik, de további kutatást igényel a földtulajdonnal nem rendelkezők nagy létszámú csoportjának kuláklistára kerülése is. A kulákok tulajdonában lévő összes földterület Pest megyében 1948-ban 180.839 kh volt, amely 42.781 kh-ra csökkent 1952-re. A földterülettel már nem rendelkező kulákok száma Pest megyében az 1948. évi 82 főről 1301 főre növekedett 1953-ra. A alkalmazottaiknak száma Pest megyében 5.540 főről 226 főre (4,1%) csökkent ugyanezen idő alatt.

33 A földterület nagysága azért csökkent, mert a gazdák nem bírván az adókat, a beszolgáltatást és a büntetéseket önként lemondtak földjükről, felajánlották azt az államnak. Tömegesen indítottak eljárást az „alkalmazottaikkal nem megfelelően bánó munkaadók" ellen. Ezek az eljárások rendszerint súlyos következménnyel jártak, ezért a gazdák családi munkaerőre támaszkodva igyekeztek földjeiket megművelni és beszüntették az idegen munkaerő alkalmazását. Györe József belügyminiszter 1953. május 20-án kiadta a 0071/1953 П. TÜK. számú rendelkezést „az egységes kuláknyilvántartás elkészítésére vonatkozó utasítást". A véglegesített kuláklistát a járási tanácsok összesítették június 20-ig, majd a járási összesítőket a megyei tanács kiküldöttje nézte át és látta el záradékkal július 5-ig. A megyei adatok alapján összesítő kimutatás készült. Az újság a „pártbizottság éles fegyvere" Az újságok szerepe is változott a vizsgált időszakban. Megnövekedett súlyukról nemcsak a lap fejléce tájékoztat, (pl: a Pestmegyei Népújság az MDPPestmegyei Bizottságának lapja), hanem a megváltozott tartalom is. 1951-ben a Csepel autógyár vállalati hetilapjának a Fényszórónak ideális működését taglaló cikkben az az állítás szerepel, hogy az újság „legyen a pártbizottság éles fegyvere." A korábbi szerkesztőbizottsággal kapcsolatban megfogalmazódik a kifogás, hogy azért nem működött jól, mert az „újság nem ápolta jól a tömegkapcsolatát," a lap szerkesztője Palágyi Gábor nem látja a „dolgozó tömegek alkotó erejét". Történt ez annak ellenére, hogy az újságot eddig is nagyrészt a párt utasításra írott levelek töltötték meg. A szerkesztőnek azonban nem volt érzéke ahhoz, hogy a különböző leveleket az irányvonalnak megfelelően válogassa. A kioktatás, amelyet kimaradtak kezdeményeztek, a megyei lapban jelent meg. A példa, bár az ipar területéről származik, jól jellemzi a kort, melynek felfogásában a „kommunista sajtó feladata: a következetes harc az ellenség ellen."

34 Levelezők és külső tudósítók 1951-ben a újság levelezője volt a Ceglédi Járási Tanács dolgozója Peresztegi Rózsa.

35 „Az elmúlt héten az elszámoltatás során több spekuláns kulákot lepleztek le, akik a beszolgáltatási kötelezettségüknek nem tettek eleget. Ilyen volt Horváth Mihály, akik kukoricáját beadás helyett elfeketézte. Pólya László 60 holdas kulák tejbeadását és adófizetési kötelezettségét nem teljesítette. Jámbor Balázs 20 mázsa zsizsikes gabonát rejtegetett és mikor ezt felfedezték, a bizottságot 500 Ft-tal akarta megvesztegetni. Ezek ellen a kulákok ellen megindult az eljárás. " 94