Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia III. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 6., Szentendre, 2001)

Művészettörténet - Varga Kálmán: Grassalkovich (I.) Antal személyiségének türköződése kastélyépítészetében

hát, ha ezirányú elkötelezettsége a világi épületek és a szakrális terek viszonyában, illetve a kas­télykápolnák kialakításában az általánosnak mondhatónál hangsúlyosabban mutatkozik meg. Kegyúri templomépítkezéseinek egyik fő jellemzője, hogy az emelt hajlékok vagy mindig szoros térbeli, következésképp eszmei kapcsolatban vannak a kastélyokkal (Pest, Hatvan, Baja, stb), vagy pedig a rezidenciákban lévők kapnak hangsúlyos szellemi-építészeti szerepet (Gödöllő, Po­zsony, Gyöngyös). A főúr gödöllői kastélyának temploma amellett, hogy az épületegyüttes szerves része (önálló szárnya) és plébánosi lakással is kiegészül, méreteit és díszítettségét tekintve mi­nőségileg múlja felül más főnemesek barokk kastélyainak kápolnáit. Baldachinos oltárának elő­képe jellemző módon - és itt utalunk az előző részben taglaltakra is - a pozsonyi koronázó­templom oltára volt. 7 A szentéllyel szemközti karzat alatt pedig - akárcsak Migazzi Kristóf "váci püspöké a váci székesegyház egyik kupolapillérén -, /. Antal velencei mozaikból készült portré­ja. (S ha már Migazzit említettük, hozzá kell tennünk, hogy számára külön reprezentatív lak­osztály is készült a kastély déli szárnyában.) A gödöllői vártemplom - s ezt különösen fontos kiemelnünk-, nemcsak a kegyúr saját hasz­nálatú házikápolnája, hanem a település plébániatemploma is. A kastélyok esetében a nyilvá­nosság, a „publikum" számára építkezés szintén rendhagyó, a korabeli szokásoktól eltérő vo­nás, amelyet Pozsonyban, a másik nagyszabású palotaépítésnél is megfigyelhetünk. Itt az együt­tes első variációjának kialakításakor egy tömbjében is elkülönülő, gazdagon festett nyilvános kápolna épül, melyet csak később, a második építési periódusban kapcsolnak össze a palota foszárnyával. A belső szakrális terek nélküli, kisebb kastélyoknál említett térbeli kapcsolódás a kegyúri templomokhoz ugyancsak a nyilvánosság fontos szempontjának jó példáit mutatják, amint az is, hogy a gróf más világi épületeknél, a fogadóknál és az ispotályoknál belső kápolnákat alakíttat ki (Örkény, Komjáti, Gödöllő), illetve több önálló nyilvános kápolnát is emeltet (Kere­pes, Tarcal). Grassalkovich világi épületeinél a már említett tradícióteremtési törekvést templomépítésze­tében a tradíciók folytatásának kötelességszerű vállalása váltja fel. Ahol már állnak Isten házai, azokat gondozza, újítja meg vagy bővíti (Apc, Feldebrő, Isaszeg, stb), teljesen újat csak a korábbi épület visszavonhatatlan romlása esetén emel, de akkor is ugyanarra a helyre (Ecser, Besnyő, stb). Gödöllőn a kastély északra nyúló szárnyában kap helyet a vártemplom, éppen azon a he­lyen, ahol korábban is templom állt. 8 A közepes nagyságú rezidenciáknál viszont, amelyekben csak időnként tartózkodik, nem belső kápolnák kialakítását, hanem - közösségi és racionális igényekkel párosítva- a település többnyire régóta álló templomainak felújítását, támogatását és használatát választja (Pest, Baja). Mindez azt mutatja, hogy a hit gyökerei, hagyományai szellemi és fizikai értelemben is fontosak voltak számára. GAZDASÁGI RACIONALITÁS A főúr kastélyépítészetében a pompa és reprezentativitás érdekes ellenpontját képezi /. Antal racionális, a gazdasági és takarékossági szempontokra igen nagymértékben figyelő jellemvoná­sa. Kastélyait - de más világi vagy szakrális épületeit is - olyan helyre igyekszik megépíteni, ahol már korábbi épületek is állnak, s azok alapjainak, falainak felhasználásával a költségek csök­kenthetők (Gödöllő, Baja, Hatvan, stb). Ezen túlmenően az épületek az adott településszerkeze­tek meghatározó elemeit képviselik és a települések gazdasági életének centrumát is adják. Köz­vetlenül forgalmas utak mellett, útkereszteződésekben állnak és környezetükben vannak a vásá­rok, a piacterek (Gödöllő, Hatvan, Baja). Van olyan palota, amelyet Grassalkovich szándékosan bérbe adható földszinti üzlethelyiségekkel épít meg (Gyöngyös), vagy fogadóként működtet (Ör­362

Next

/
Thumbnails
Contents