Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia III. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 6., Szentendre, 2001)

Művészettörténet - Varga Kálmán: Grassalkovich (I.) Antal személyiségének türköződése kastélyépítészetében

kény). A nem annyira reprezentációt szolgáló együttesek napi életére jellemző a kimondottan gazdasági hasznosítás: a hatvani kastélyban működött egy ideig a főúr posztómanufaktúrája, Baján a kastélyba került az uradalom irányításához szükséges infrastruktúra egy része, a kisebb udvarházak oldalszárnyait pedig magtárak, istállók alkották (Ménes, Kompolt). A gazdálkodás, a főnemesi életmód hátterét biztosító uradalmak fontossága bizonyos értelemben a művészi megfogalmazás szintjére is kerül, különösen Gödöllőn, a család elsőszámú rezidenciája kiépítésekor. A kastély környezete a barokkra jellemző tájalakításon megy át és a kisebb haszonkertek mellett franciakert, vadaspark és fácános is tartozik hozzá. A reprezentatív tájformálás sajátossága viszont, hogy a kastélytól, mint középponttól kiinduló hármas vue-rendszer végpontjait nem a főúri szórakozások helyszínei (mulatóházak, pavilonok, vadászházak, stb) adják, mint az a korban szokásos megoldás volt, hanem a gazdasági élet karakteres elemei: a mintaszerűen kiépített uradalmi présház és a babati istállókastély (svajceria). (A harmadik vue a máriabesnyői templomhoz és rendházhoz vezetett.) ÖSSZEFOGLALÁSKÉNT A teréziánus kor karakteres főnemesének, Grassalkovich I. Antalnak a kastélyépítészetéről az építtető személyisége oldaláról tekintve összefoglalásként elmondhatjuk, hogy annak karakteres jegyei a korstfluson belül kimutathatóan visszatükröződnek. A rezidenciák elhelyezkedése, fokozatos kiépülése és reprezentativitásának növekedése párhuzamot mutat a főúr felemelkedésével és udvari pályájával, s eközben mindvégig megőrződik bennük a nemzeti-rendi identitástudat markáns formavilága is. Indulásakor Grassalkovich egy főnemesi tradíciók nélküli, vagyontalan kisnemesi család tagja, míg élete végén egy minden tekintetben stabil gazdasági hátterű és nagy politikai tekintéllyel rendelkező főrendi família feje. Mindent megteremtett ahhoz, hogy a família, az utódok végleg megtalálják helyüket a magyar arisztokrácia kasztjában, így - többek között - megépített minden szükséges kastélyt, palotát is, amely a főnemesi életmódhoz szükséges volt. De említett racionalizmusa köszönt vissza akkor is, amikor végrendeletében fia, //. Antal (1734-1794) számára így fogalmazott: „Intetik azonban Fiam... Ne gondolkodgyék több Residentiákról, s ne terhellye Dominiumit több épületekkel: ugy lévén már mindenike provideálva és Mobiliákkal instruálva, hogy mindenikében egész Udvarával becsületesen subsistálhat. "

9 S bizonyosan nem tudhatta, hogy ez a család alig évszázados tündöklés után unokájával, ///. Antallal (1771-1841) kihal, bár kastélyépítészetére vonatkozóan talán valamit sejthetett, mert mikor élete végén építési kimutatásait készítette, azokat a „jövendőbéli tudományoknak" is szánta. Ezeknek a tudományoknak viszont ma mi vagyunk szerény, de remélhetőleg hozzá hasonlóan precíz képviselői... REZÜMÉ A török és kuruc háborúk után egy viszonylag békés, a hazai barokk építőművészet kibontakozásához is kedvező időszak vette kezdetét. ///. Károly (1711-1740), majd különösen Mária Terézia (1740-1780) uralkodásának idejét nagyarányú építőtevékenység jellemzi: hivatali, gazdasági és uradalmi épületek, templomok, rendházak, kastélyok és paloták mellett egész városrészek épülnek újjá, számos településünk ekkor nyeri el ma is jellemző arculatát. A kor nagy építtetői között is kiemelkedő hely illeti meg Grassalkovich I. Antalt (16941771), aki a korabeli Magyarország egyik legfényesebb politikai karrierjét futotta be. A bárói (1732), évtizedre rá grófi (1743) címet elérő, jogi végzettségű főúr először koronaügyész (1720363