Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia III. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 6., Szentendre, 2001)

Művészettörténet - Verba Andrea: Emlékek és élmények

Verba Andrea Emlékek és élmények Barcsay Jenő pályája 1926 és 1931 között néhány korabeli dokumentum tükrében 1 A Magyar Képzőművészeti Egyetem 2000. évi programjában különleges eseménynek számí­tott, hogy Barcsay Jenő (1900-1988) születésének centenáriuma alkalmából az intézmény ki­adta a mester Munkám, sorsom, emlékeim című önéletírását. A Károlyi Zsigmond szerkesztésé­ben megjelent kötet alapja a jogutódok, Kónya Ferenc és Kónya Márta tulajdonában lévő kézirat, amely - ahogy ez időközben kiderült -, valójában egy rövidített, szerkesztett változata annak a 17 db magnókazettát megtöltő hangfelvételnek, amely egykor Korga György festőművész segítsé­gével készült el. 2 Az 1977 és 1979 között felvett hanganyag mint önéletírás, kéziratos formában 1980-ra ké­szült el, a szerkesztés embert próbáló munkáját Korga György felesége, dr. Jánosik Zsuzsa végez­te el. A kéziratból azonban hosszú ideig nem született könyv. Bár az eltelt húsz év alatt, mint Barcsay Jenő kéziratban lévő önéletírását (1980) különböző tanulmányok szerzői többször idéz­ték vagy nagyobb, összefüggő részletek jelentek meg a visszaemlékezésből', maga a szöveg még a művész életében, de halálát követően is számos változatot ért meg. A jelenlegi, hosszú idő után megszületett első kiadás korántsem teljes. Mégis ez az eredetileg Barcsay Jenő bejegyzéseivel, áthúzásaival, kiegészítéseivel tűzdelt kézirat annak ellenére, hogy pusztán egy viszonylagosan jól olvasható xeroxmásolatról van szó, a kiadáskor és pillanatnyilag is a legautentikusabb szövegváltozatnak tekinthető. 4 Károlyi Zsigmond festőművész, főiskolai ta­nár és egykori tanítvány elszánt és a lehetőségekhez képest maximális hitelességre törekvő, sze­retetteljes szöveggondozói, szerkesztői munkája elindította azt a régóta várt folyamatot, amely a kézirat sok szálon futó, és sokszor nehezen követhető történetét a jövőben végre egybe szőheti. Mindezzel együtt „a kézirat felvetette problémák" tisztázása a jövő kutatásának feladata. En­nek érdekében a Képzőművészeti Egyetem és a Barcsay Alapítvány Kuratóriuma a továbbiakban az önéletírás második, kritikai kiadását tervezi, amelyben egy teljesebb, s pontosabban megraj­zolt pályakép bontakozhat ki előttünk. 5 Dolgozatomban egyrészt arról a nagyszerű lehetőségről szeretnék beszámolni, hogy az újabb kiadást előkészítő, ugyanakkor feltáró jellegű munka kapcsán milyen forrásértékű, korabeli do­kumentumokkal illetve azok másolatával gazdagodott a szentendrei Ferenczy Múzeum Képző­művészeti Adattára, másrészt azokról a tanulságokról, amelyek a dokumentumok és az önélet­írás vonatkozó részeinek egybevetéséből, párhuzamba állításából adódnak. Egészen különleges élményt jelent nyomon követni, hogy az idős mester visszaemlékezéseiben miképp összegzi, egyszersmind súlypontozásával hogyan értékeli az egykor történteket, s mindezzel együtt hogyan őrizte meg egykori önmagát. Mennyire tér el és tér vissza a kezdetekhez, miként ragyog fel e belső vívódásokkal teli, mégis konok elszántsággal végigjárt életút horizontján az a néhány ars poetica-szerű tömörséggel megfogalmazott mondat, ami célját tekintve mit sem változott ötven év távlatában sem. A tanulmány alapja Barcsay Jenő tizenhárom korai; 1926 és 1931 között keltezett, eddig 350

Next

/
Thumbnails
Contents