Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia III. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 6., Szentendre, 2001)
Történettudomány, helytörténet - Jakus Lajos: Fejezetek a 200 évig Pencen élt zsidók életéből
A szerző tájékoztatását azonban módosítanunk kell, mert Vác előtt Pencen telepedett le Róth, s nem csak egy esztendőt töltött itt, hanem egészen 1841-ig lakott a Strba féle házban, melyet két évvel később a közbirtokosság nyilvános kotyavetyére tartásakor áruba bocsátotta, s Domaniczky Antal volt táblabíró, váci lakos önként ajánlott és ígért 1201 bécsi forintot érte. 91 A ház további sorsát Róth bérletének megszűnése után nem részletezzük. Schönfeld László zsidó származású körorvos 1866 táján született Pencen. Szülei Schönfeld Sándor és anyja Hantuch Simon (Sajó) zsidó postamester lánya. Nagyapja vásárolta meg az egykori Ruttkay-féle házat számára, mely az unokának rendelője is 1892 júliusától 1924-ig. Itt élt családjával felesége haláláig, majd utána Nagymarosra költözött. Lánya ott szintén orvos volt. 92 Pich Béla magán állatorvos Pencen az 1900-as évek elején. Családja 1826-ban már Pencen él. Pich Moyses üveges és ablakos 91 ,1841-ben már Vácott is nyilvántartott, sőt reá is féltékeny két céhbeli tag. 94 Fiai: Ábrahám és Dávid az 1860-as években tetemes vagyonos. Dávid eladja a Menyecskehegyen Tuskolán dűlőben fekvő szőlejét Kozáky Dániel földbirtokosnak 190 Ft-ért „bizonyos reá nézve kedvező körülmények létesíthetése tekintetéből", 95 mely szerint újabb anyagi hasznot remélt belőle. Fia lehetett az állatorvos. Nádor Adolf született Pencen 1863-ban Neumann Manó és Zipszer Julianna fia. A népi iskolát és gimnázium négy osztályát Vácon végezte. Utána Buda-Pesten az izr. tanítóképzőben három évig tanult. Hat évi nevelősködés után 1887-ben az egri izr. tanítóképzőben tanítói oklevelet szerzett, s 1887-től tótkomlosi izr. iskolában tanított a legnagyobb megelégedésre feljebbvalói részéről. Nevét ebben az időben magyarosította. 96 Kun Géza gazdatiszt az Osztroluczky család penci földbirtokát kezelte egészen 1944-ig, amikor származása miatt családjával együtt deportálták. Zsidók a közigazgatásban és a gazdasági életben Pencen, majd Vácon A penci képviselőtestületnek négy tanácsosa közül 1875-ben az egyik, Ehrlich Simon, 1883tól Hantuch Jakabbal együtt már ketten képviselik a zsidókat is. 97 A megszűnt borvásárlási lehetőség miatt több zsidó család megválik Penctől, számuk 1871-től a századfordulóig 60 főre apadt. A század második felében csak 3-4 család kezében marad a vendéglő, mészárszék, téglaégető árendája, melyen a Hantuch, Perlusz és Schöller család osztozkodik. Az 1820-as években bolttal bíró kereskedők leszármazottai még megtalálhatók: Ehrlich, Szipszer, Landsman, Bischitz családok. A piaci kiskereskedők behúzódnak Vácra, csak a zsidó szatócs marad, melynek riválisa az 1909-ben megalakult Hangya Szövetkezet. A volt közbirtokosságból az Osztroluczkyak gazdaságát előbb a Schvarcz család árendálta, az I. világháború alatt orosz hadifoglyokkal dolgoztattak. Utána bérlője a Kun család a II. világháborúig, melyet 1944-ben deportálták. A Pencről Vácra költözött zsidó családok némelyikének sorsát nyomon tudjuk követni. Hirschfeld Márkus 1828ban Pencen piaci kereskedő áruja edény, keszkenő, vászon kicsinyben, 1839-ben már Vácon lakik, 1842-ben kis bolt nyitására kér engedélyt. Testvére Izrael, 1839-ben még háza Pencen, Vácon módosabb portékás 1850-ben, III. osztályú boltja, melynek áruját 1864-ben árverezteti. A másik testvér Móric ugyancsak portékás Vácon, fekvő vagyona nincs. Lipót a harmadik, 1839ben módosabb portékás, ekkor még fekvő vagyona nincs. 1841-ben bőrkereskedő és uradalmi felvásárló, 1850-ben voltja Vácott a Fő utcában, tulajdonos özv. Koch Jakabné. A több Pencről Vácra beköltözött zsidókkal együtt bekapcsolódtak a város gazdasági életébe. 272
