Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia III. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 6., Szentendre, 2001)

Történettudomány, helytörténet - Jakus Lajos: Fejezetek a 200 évig Pencen élt zsidók életéből

telepítik be. A földbirtokosok betelepülése is megkezdődik, kúriáik épülnek az Osztroluczkyaknak, Baloghyaknak és a Zsembery familia leszármazottainak 1743-tól. Az intenzív szőlőművelést bizonyítja, hogy 1756-ban a három uraságnak már külön-külön ispánja irányítja a gazdaságát, s kilenc vincellérük a szőlők gondozását. Taxalistaként 4 1 dica egységet fizetnek együtt. 1755ben a makktermésre contractust kötnek a váci püspöki uradalommal, aláíróik: Országh János a Helység hadnagya, Molnár János és Dudás György és egész Helység.

9 Ebben az évben a Baloghyrokon Dulló család örököse, Sándor István protestál Puszta-Pencen (Felsőpencet akkor így nevezték) zálogbirtokos Zlinszky József váci püspöki fiskális ellen, mivel földesúri jogkárosítással ott téglaégető kemencét, italmérő-forma épületet, pincét és más építést tett.

10 Földesúri jog sértése kocsmáitatással A protestáló tart attól, hogy Zlinszky borméréssel sértheti a többi közbirtokos érdekét. Három évvel később valóban bekövetkezett, amiért ismét tiltakoztak Zlinszky ellen. Az ügynek folytatása 1759-ben történt. Mocsáry Pál a megye részről vizsgálatot folytat a Sándori-árvák ellen, földesúri védelem alatt lévő Felső-penci zsidó asszonynak megveretése miatt. Úgy látszik így akartak elégtételt venni a tilalom miatt is bort áruló Zlinszky zsidaján a Dulló-leszármazó Sándoriak. " Az első zsidó beköltöző Pencre 1758-ban Zlinszky József védelme alatt állt. A 18. században hazánkban megtelepülő zsidókat, az őket befogadó földbirtokosok - legyen az világi vagy egyházi-Schutzherr - védelmi díj fizetése ellenében nem csak megtűrték de meg is védték. A földesúr révén közvetve a vármegyéhez is tartoztak, oda a cassa domestica-házi kassza szedte be az adójukat. A megye földesurakkal szemben is védelemben részesítette őket, ha azok nem tartották be a szerződést. Zsidók már a honfoglalás előtt a Kazár birodalomban kapcsolatban álltak őseinkkel. Hazánkban a középkor folyamán királyaink többször befogadták őket, három alkalommal pedig kiűzték az országból valamennyi zsidót. A18. századtól ismét megindul tömeges bevándorlásuk, az említett védettség biztosításával. Földesuraink, így a Zichy, Eszterházy család anyagilag is jól felfogott érdekében engedélyezi elsőknek uradalmaikban zsidók letelepedését: Zsámbék, Tata, Pápa, Óbuda, csak néhányat említve. Nem maradt ki abból az érdekből megtűrök közül a váci püspökség sem. Vácon 1709-től élt zsidó család. Pest megyében Aszódon a Podmaniczky család védnöksége alatt 1721-től már két zsidót írtak össze. I2 A század közepén falvakban is megjelennek zsidók, ahol a földbirtokosok középrendű nemesek, vagy főnemesekké váltak. Ácsán a báró Prónay, Domonyban a Kandó család fogad be zsidókat. Althann Frigyes váci püspök 1727-ben a városból öt zsidó családot ki akar tiltani, védelmi díj fizetése mellett azonban továbbra is maradhattak.

13 Vácon volt már keresztény zsidó is 1730-ban, Gensel Michel kereskedő.

14 Althann Károly püspök 1754-ben megszigorítja a zsidók Vácon tartózkodását. Nem szabad megengedni nekik a vásárlást, semmiféle címen nem szabad nekik bérbe adni telket, ház, szőlő s földbirtok számukra nem szerezhető. Sokadalom időn kívül nem lakhatnak a városban, árut kirakni bérelt házakban vagy műhelyekben sem engedélyezi. (Ugyanez a rendelkezés vonatkozott az eretnekekre és szakadárokra, vagyis a protestáns és görögkeleti vallásúakra is.) A görögök Mária Teréziához fordultak s a Helytartótanács közbelépésére maradhattak, mert Althann mindnyájukat ki akarta tiltani végül Vácról. A zsidóknak nem volt patrónusuk, így el kellett hagyniuk Vácot.

15 Ekkor a szomszédos falvakba, Kosdra, Rádra, Pencre s távolabb Aszódra húzódtak. így került az első zsidó család Pencre 1755 után. 255