Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia III. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 6., Szentendre, 2001)

Történettudomány, helytörténet - Reznák Erzsébet: Cegléd a 20. században

ideológiát is. A következő száz évben azok a kutatók sem maradnak azért majd munka nélkül, akik az előbbiek káros mellékhatásait akarják számbavenni. Felmerül az a kérdés is: miről szóltak a hírek a 20. században Cegléden? Száz oldalt töltenek be a részletek, meg sem kíséreltük, hogy valamennyiről részletes elemzést írjunk. Néhány apróságra azért szerettük volna felhívni az Olvasó figyelmét. Külön fejezet lehetne Cegléd életében a városba érkező hivatalos, állami, vagy politikai küldöttségek története, de legalább ennyire érdekes az elmaradt látogatások krónikája. Nem érdemes ugyan túlbecsülni a többnyire „csak" protokolláris eseményeknek a jelentőségét, bár a bennfenteseknek erről bizonyára más volt a véleménye. Teljes egészében azonban talán sohasem fogjuk megtudni azt, származott-e ezekből a városnak valamilyen kézzelfogható haszna azonkívül, hogy a tekintélyes vendégek nevével együtt Cegléd neve is az újságok címlapjára került. Rögtönzött statisztikánk szerint egyébként Nyikita Szergejevics Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára volt közülük a legrangosabb vendég, aki 1958-ban tartott nagygyűlést Cegléden. Őt követte illettve előzte meg a Szovjetunió államfője, három magyar államfő, legalább öt miniszterelnök, de jöttek még miniszterek, országgyűlési képviselők, pártelnökök, magyarok és külföldiek egyaránt. S ha már a látogatóknál tartunk, a politikusokon kívül beszámolhattunk még egyházi vezetőkről, írókról, költőkről, zenészekről és egyéb művészekről, akik szintén szép számmal megfordultak a városban. Az ő megjelenésük is ünnepet jelentett, a vendéglátók legalábbis csak olykor-olykor számoltak be csalódásról. Még egy kérdés - a legfontosabb - megválaszolása vár ránk: milyen volt Cegléd a 20. században? Egy kellő érveket felsorakoztató, átfogó tanulmány talán megnyugtató feleletet adhatna erre, ezúttal azonban csak néhány szűkszavú jelző felsorolására van lehetőség. Legyen az első ezek közül a sokszínű. A kézirat szerkesztése közben mindig a bőség zavarával küzdöttünk, s bár a hírek mennyisége önmagában nem minden, sokfélesége azonban mégis a mi állításunkat igazolja. Az apró részletek persze még többet elárulnak Ceglédről. Pl. azt, hogy túl sok volt az elszalasztott lehetőség és még több a félbehagyott próbálkozás. Ez utóbbiak esete mindannyiszor sajnálatos, mert óriási energiát emésztettek föl, de a komoly erőkifejtések, az eredmény alapján, végül hiábavaló fáradozásnak bizonyultak. Ezért nem épült fel a mai napig korszerű strand, megfelelő méretű piaccsarnok, vagy a gyűjtemény nagyságához méltó könyvtár, hogy csak a legszükségesebb létesítményekre utaljunk. Gyakran emlegettek és emlegetnek a város nevével együtt különböző politikai jelzőket. Száz év kevés ahhoz, ezek bármelyikének maradandóságáról megbizonyosodjunk, az azonban kijelenthető, hogy a szélsőséges bizonyára nem fog ezek közé tartozni. A különböző neveken feltámadó antiszemitizmus produkált olykor szégyenletes vagy tragikus jelenségeket, de a fertőzés mindannyiszor mulandónak bizonyult, reménykedjünk, hogy örökre. Nagy súlya volt egykor ebben a városban a független és liberális jelzőnek, nem csak a városlakókon múlott hogy a száz év alatt mindkét fogalom veszített az értékéből. Azt is tapasztaltuk a kézirat olvasása közben, hogy a különböző, nem hivatalos, önkéntes közösségek képviselői vívták ki maguknak a legtöbb tiszteletet és gyarapították újabb elemekkel a város hírnevét. Megállapíthattuk azt is, hogy természetesen nem Cegléd irányította az évezred utolsó évtizedeinek történéseit, de nyomon követte azokat, méghozzá elég gyorsan, úgy, ahogy ez egy fővároshoz közeli településtől elvárható. E cikk végére még egy idézet kívánkozik, melyet 1883-ban írt le szerzője, Kossuth Lajos: „Végre is a mulandó életből az számít, a mi tettül marad fenn, nem az, a mit felőle mondanak." A cikkben említett könyv: Kisfaludi Péter-Reznák Erzsébet: Ceglédi hírek a XX. századból. Cegléd, Gerjepart Kiadó, 2000.111 p. 235