Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia III. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 6., Szentendre, 2001)

Néprajz - Györe Pál: Abonyi csárdák, kocsmák, vendéglők és mai utódaik

Az udvar felöl is be lehetett menni a Fogadóba, de a főbejárat mint most is, az országút felöl volt. A Szolnoki úton, az Újszászi út felöli első nagy ablak helyén ajtó állott, melyen keresztül a Fogadó bormérésébe lehetett bejutni. Az 1800-as évek elején olyan nagy volt a Fogadó forgalma, bizonyítja az, hogy mellette még egy „quartier"-házat is nyitottak. A Fogadóban, de a borivó részben is csak az illedelmes viselkedő vendéget tűrték meg. Még a kisebb kocsmákban is rendnek kellett lenni. 1808-ban „Sütő József korhelykedvén, minekután ott a sok izgágáskodásai után, tettéért 12 pálcaütésre büntetett." 1815-ben: „A vásári és ünnepnapi mulatozások eltiltása rendeltetett. A vétők, fogsággal és botbüntetéssel fenyíttettek." „1824-ben a kocsmai verekedések nagyon elszaporodván a kocsmában bottal megjelenni, a piac közepén leendő, bottal megfenyítés terhe alatt tilalmaztatott, valamint több ízben végre is hajtatott." Ez Vida János bíró rendfenntartását jellemzi. 1837-ben a Fogadót átalakítják. Augusztusban már a hozzátoldott részbe az Uri Kaszinó költözik. A nagyteremmel és egyéb helyiségekkel bővülő Fogadó már a helyi színjátszók egyesületének, sőt alkalmilag a vándorszínészeknek is tud helyet adni előadásaikhoz. Közben a Fogadó bormérői is változtak. 1754-ben Szerdahelyről idetelepült Werdungos Jakab a fogadós. Egész családjával jött. A XIX. század legnevezetesebb fogadósa Valérián János. 1845-ig vezette a Fogadót. A Valérián család Ausztrián keresztül, Bajorországból települt Abonyba. A fogadós neje Volnáth Anna 17 évvel volt idősebb férjénél, míg a másik Valérián 42 évesen házasodott és elvette a szép 18 éves Urbán Aloisixát. б is bormérő volt az uradalmi kocsmában, amelyik a mai gimnázium helyén állott. 1845-től Schwartz Dávid működik, majd 1850-től Ring nevezetű lakos lesz a Fogadó vezetője. Ő véglegesen letelepszik Abonyban. Ringről Karikásra magyarosít és feleségül veszi egy jónevű helyi iparosnak, Dobrovának, Anna nevű lányát. 1848-49-es Szabadságharc alatt az Úri Kaszinót bezárják. A Kaszinó megszűnik, de a Fogadó áll. Róla írta az akkor Abonyban lakó Simonffy Kálmán országszerte ismertté vált dalát: „Jaj, de magas, jaj, de magas Ez a vendégfogadó. Van-e benne, van-e benne, Jó vörös bor eladó? Ha nincs benne, jó vörös bor eladó, Dűljön össze ez a vendégfogadó. Jaj, de magas, jaj, de magas Ez a vendégfogadó. Van-e benne, van-e benne, Barna kislány eladó? Ha nincs benne barna kislány eladó, Dűljön össze ez a vendégfogadó." 1855-től a Kaszinó ismét működik. Ősztől tavaszig zárt jellegű házias mulatságokat rendeztek. A Fogadó udvarában helyet kaptak a követ- és a képviselőválasztások kortesei is. Itt lép fúzióra a jobboldali jelölt Krasznai Kovács Zsigmond, a „baloldalt" képviselő Sivó Gyula földbirtokossal. 205