Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia III. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 6., Szentendre, 2001)

Néprajz - Györe Pál: Abonyi csárdák, kocsmák, vendéglők és mai utódaik

Eredmény: Egy másik birtokos, Gullner Gyula lesz a képviselő, kit választói a Fogadó udvarán emelnek vállukra. A Fogadó tulajdonosa ez időben Fábián István abonyi birtokos. Az új Mozi épületét a lebontott és felszámolt jégverem helyére építették, de úgy, hogy a vetítővászon (ami most is ott van) mögé zsinórpadlásos színpad került, melyhez öltözőül, a volt istállóból alakítottak ki öltözőket. A jégvermet átteszik az udvar jobb hátsó sarkába. Ott működik, mint a Fogadó szerves része, egészen 1950-ig. A kocsiállás helyére a szabadtéri vetítések kellékeként, egy filmvetítő épült. Egy gépház. Ez sok filmelőadás megtartása után, 1950-ben került lebontásra. Az első világháború idején a mozi fala mellett egy bővizű, jó ízű artézi kutat is fúrtak, melyet az 1960-as években szűntettek meg. A tágas étterem, a nagy söntés és a széles oszlopsorral díszített Kávéház a konyhával és az egyik éléskamrával képezte a vendéglő alsó részét, míg az emeleten 5 szállodai szoba, közülük egy háromágyas és négy kétágyas, valamint a Kereskedők Egyletét képező két nagyterem volt. Az Újszászi út felé volt még egy tágas nagy helyiség: a „felső söntés" és ebből nyílt a parkettás táncterem. Az 1920-as években még Oroszi, majd Győri nevezetű pesti származású személyek vezetik. 1930-tól 1949-ig Skultéty Sándor vezeti a vendéglőt. (1940-ben egy jó évi megszakítással Szijjártó Imre a bérlő.) 1940-től az egész emeleti részt a katonaság foglalja le. Századunk beköszöntésekor Rubicsek úr volt a vendéglős. Ha valaki ismeri azt a képeslapot Abonyról, melyet 1905-6-ban készítettek, az Abonyi Lajos szobra mellett álló fogat Rubicsek úré és Ő maga fogja a lovak kantárát. Jelszava volt: „Öt liter után haza szállíttatik!". Rubicsek után Fodor László következett, majd a húszas években több éven át Staub Ernő volt a vendéglős. 1935-36-os esztendőben megalakuló abonyi birkózó csapatnak is a Kossuth Szálló nagyterme adott helyet. Ekkor, már mint előbb láthattuk Skultéty Sándor volt a vendéglős, egészen 1949 közepéig. Ekkor már a vendéglő, az étterem és a szálloda is teljes erővel működik. 1949 nyarán az ÁFÉSZ veszi át és Szénási István nevű vezetővel működtetik. Igaz, csak az első részeket, mert a felsőt irodai használatra fogják be. Az б idejében lesz a „Kossuthból" „Kinizsi" söröző, Szánásit Dér János pesti illetőségű pincér követi, majd Mucsi Ferenc következik terjedelmes időn át (196З. március 7-től az 1988-as évek közepéig.) A Fogadó életéhez tartozik még a benne muzsikáló cigányzenekar is: Juci-Varga Mihály, Völgyi Kiss József, Nagyhajú Kálmán, Lukács Oszkár és a nemzetközi hírre szert tett Gudi Farkas Mihály, 1984-ben a cigányzenekart megszüntették. Végezetül hadd foglaljam össze: A Fogadó 1749-ben kezdte működését. Idők folyamán többször átalakult, fejlődött. Közel két és fél évszázados működése méltán megalapozta hírét. Dekoratív kiállását Fábián Istvánnak köszönhette. Az állandó, kisebb-nagyobb karbantartási munkák után, az 1996-ban a vendéglőt megvásárló Halasi Olivér adta a mai formáját. Belső átalakítások, átrendezések, új berendezések mind az ő szakmai hozzáértését dicsérik."

30 1999 Pünkösdjére a Szolnoki út-Damjanich út találkozásánál (az egykori „Meleg-kút" mellett) Kovács Tibor vállalkozó társaival megépíttette és megnyitotta a „Lila akác" vendégfogadót 12 szobával. Kocsmárosaink között voltak, akik saját termésű boraikat mérték, de voltak akik nem voltak kocsmárosok, hanem „Saját termésű borkimérés"-sel foglalkoztak, míg a különféle körök-egy206