Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia III. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 6., Szentendre, 2001)

Néprajz - Molnárné Hajdú Margit: Népi gyógyítás Nagytarcsán

Vadgesztenye (Hippocastani folium). Virágja teáját hasfájás ellen, visszér és pattanásos bor mosogatására használják. „Krízny zeleny" néven nevezett növényt a nagytarcsaiakígy ismerik: „Keskeny, hosszú, hegyes végű levelei vannak, tele vérpiros foltokkal. Ezért „Jézus vére virág"-nak is nevezik. Azt mondják róla, hogy „A kereszt tövében no. A piros foltok Jézus ráhullott vérének nyomai". „Kereszt alatti zöldnek" is nevezik. Az útilaput Nagytarcsán „podbel"-nek is nevezik. Adatközlők Közel 50 év óta gyűjtöm Nagytarcsa anyagi és szellemi emlékeit. Dicséretes a lakosság segítőkészsége, lokálpatriotizmusa, amely őseik hagyatékának megőrzése érdekében megnyilvánul. Szerencsém volt, hogy a 20. század közepén végezhettem ezt a munkát. így nagyon sok 19. században született férfival és nővel beszélhettem, akik az előző két század fordulóján már gondolkodó gyermekek, vagy fiatal emberek voltak és elmondhatták akkori élményeiket. Sokszor hosszabb ideig vettem igénybe türelmüket, idejüket, de mindig éreztem szeretetteljes támogatásukat, ezért ezúton is hálás köszönetet mondok. Régen a temetőben pihenő kedves barátaimra, meghatódott kegyelettel emlékezem. Jegyzetek 1 1935-ben alakult a Cinkotához tartozó „leányegyház"-ból önálló nagytarcsai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyházközséggé. 2 Repík = apró bojtorján 3 Stampedli = üveg edény, amiből a pálinkát itták. Űrtartalma kb. 1/4 dl. 4 Ez a beléndek. 1 és 2 éves változata is van. Erősen mérgező növény. Fő hatóanyaga a hioszciamin, amely a szárításkor nagyrészt atropinná alakul. A táblaolajban kifőtt beléndek levelek nedvét vattába itatva a fájós fog lyukába is tették fájdalomcsillapítóul. 5 A maszlag is erősen mérgező. Redősziromnak és csodafának is nevezik. Mérgező hioszciamint és szkopolamint is tartalmaz. Háziszerként semmiképp sem alkalmazható. Az ipar állít elő belőle fájdalomcsillapítót. 6 „Ugyanazt - ugyanazzal" való gyógyítás része. 7 A magyarság néprajza - Szellemi néprajz II. 1942.-197. A 21. század emberének meglehetősen furcsának tűnik, hogy az emberi és állati ürüléket korábban gyógyításra is használták. „A múlt századok patikáiban „album grecum" elnevezés alatt árult, fehér kutyaürülék péppé főzve ma is országosan használt borogató szer a torokfájós nyakra és nyaktályogra." - „A tehénganét már Boldog Margit is buzgón kötögette apácatársa nyakára." 8 Hoppal Mihály - Törő László: Népi gyógyítás Magyarországon, Budapest, 1975. 47. 9 Nyavalyatörés = Rángatózásban megnyilvánuló betegség. 10 Nagytarcsán nem Szent György napját tartották az ilyen cselekvések szempontjából jeles napnak. 11 A magyarság néprajza - szellemi néprajz II. 194. 12 Nagytarcsán a halottat a cifratányérba öntött borba mártott fehér vászonnal mosták le. 13 A rózsafa ágából hajlított karikának varázserőt tulajdonítottak. A baj megelőzésére is, de gyógyításra is használták, ha bekövetkezett a baj. A „frászban", „nyavalyatörésben" szenvedő gyermeken föl-le húzogatták. Ebben az esetben „frászkarikának" nevezték. 14 László Gyula: Régészeti tanulmányok, Magvető, Budapest 1977. 200-201. 194