Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia III. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 6., Szentendre, 2001)

Néprajz - I. Sándor Ildikó: Nagykőrös mezőváros 19. század közepi társadalmának ábrázolása egy festményen

A férfi viseletek jellemzői A képen felsorakozó férfi viseletek sokasága azt mutatja, hogy a 19. század közepének öltözködési módját sokkal árnyaltabban lehet megrajzolni, mint gondolnánk. Ing: Képünkön a parasztok, béresek, iparos-félék általában fehér vászon inget, és gatyát viselnek.

44 Az ing ujja vállfoltos, hosszú és zárt, mandzsettád. Az ingderék hosszú, a gatyába bekötve hordják. Kis kihajló nyaka lehet, mert a fekete nyakravalói csak elől ábrázolja a festő. Egyetlen öovebb szájú inget látunk, a négyökrös gazda mellett álló iparos emberen könyökig érő bővebb szájú ing van. A polgárférfiak, urak ingének formája nem látszik, hiszen ők kabátot viselnek. Az ing és a gatya annyira összetartozott, hogy hagyatéki leltárakban egy (vagy több) „pár fejér ruha"ként említik. Zubbony: Sötétkék anyagból készült ingfélét és ugyanolyan nadrágot viselnek öten a festményen. A parasztlegény mellett álló kocsislegény (ostort tart), a háttal álló parasztlegény mellett álló, félig látszó pörgekalapos legény, a zászlót feszítő ember, és a vasúti kocsit toló két ember (az egyik szintén alig látszik). Gatya: pantalló, csizmanadrág: A paraszti és szolgasorban élők fehér vászon gatyát hordtak, szűkebb, vagy bővebb változatban. Képünkön inkább szűkebb a gatyák szára, egy szár csak egy szélből szabott. Bővebb gatyát csak a menyecske melletti paraszt emberen, a háttal álló legényen, valamint a csikóson látunk. A polgár férfiak többnyire világos, egyszínű szövet-, vagy posztó nadrágot viselnek. Az előkelők pantallója szövetből való. Száruk szűkebb, mint a közönségesebb embereké. A harmadik nadrágfajta, amit a kép ábrázol, az egészen feszes, testhez álló csizmanadrág. Három lovas, és az „intéző" visel ilyet. Posztóból, vagy szövetből készült, és mindegyik világos színű. Mellény: A mellény vagy lajbi

45 viselet általánosnak mondható. Minden férfin látható. Az alacsonyabb társadalmi osztályba tartozók - májusban - a hosszú ujjú ingre felvéve nem is viselnek mást. Többségük világoskék, ujjatlan, derékon alul érő lajbit visel, amely végig nyitott, és nincs rajta gomb. Egy másfajta lajbi, a kislajbi is felismerhető a paraszti ruhatárban: sötétkék, rövidebb, épp csak mell alá ér, és sűrűn gombbal gombolódik. A parasztember (az asszony mellett), és a parasztlegény (a zubbonyos kocsis mellett) hordja. A magasabb társadalmi osztályok polgárainak mellénye - ahol kilátszik a kabát alól - megegyezik a nadrág színével, és begombolva viselik. A ficsúr mellényének külön paszpólozott hajtókája is van. Kötény: Három férfi - akiket valamilyen mesterembernek gondolunk, a nadrág fölött hosszú, majdnem bokáig érő, melles kötényt visel. Szélessége elég bő, hátul majdnem összeér. A zöldágakat hozó emberé és a zászlófeszítőé barna, a beszélgető pipásé kék és az övé csak térdig ér.

46 Lábbeli: Az urak szűk pantallójukhoz hegyes orrú, alacsony sarkú cipőt viseltek. Az alacsonyabb rangúak bővebb - és rövidebb szárú nadrágjuk alól inkább rövidebb szárú csizma látszik ki, melynek a mainál magasabb a sarka. Az „intéző" a három lovas és az egyik kék zubbonyos legény, különböző hosszú szárú és alakú csizmát visel, mely az igen változatos formájú csizmaviseletet mutatja. Kabát, mándli: Képünkön a módosabb polgárok, urak, a lovon járók és a lovas kocsikat hajtók kabátot, mándlit hordanak. Ezek anyaga, hossza, színe, szabása különböző. Többségük térd fölött érő, szabott gallérú, háta egyenes, vagy enyhén szabott, svájfolt. Elsősorban a gazdagoké ilyen. De van rövidebb, hátul szűkített, derékhoz simuló, deréktól lefelé bő, körszabású. Ez a 160