Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)

Régészet - Dinnyés István: A Törtel-Ludas-eredei Árpád-kori település pénzleletei

Törtel-Ludas-erdő lelőhelyen az 1993-98. évi gyűjtések tehát 75 db pénzt és pénztöredéket, s mert a 35-36. töredékek összeillenek, 74 pénzérmét eredményeztek. Az 5 db 2-3. századi római pénz minden bizonnyal a szarmata település leletanyagához tarto­zik, bár római denarius a tatárjáráskor elrejtett, nagykátai friesachi denárleletbens is volt. 65 db Árpád-kori pénzből 64 az 124142 előtti időszakból származik: 11 dénár, 42 rézpénz és 11 külföldi pénz. A 6-15. és 59- magyar dénárok Kálmántól II Andrásig, - mivel a CNH I. 203. dénár II. András uralkodásának első feléhez sorolandó9 - hozzávetőleg 1220 tájáig terjedő kor­szakot fogják át. Nem teljes összhangban az Árpád-kori település 12-13- századi leletanyagával, hiszen eddig nem kerültek elő közvetlenül a tatárjárás előtti évekből származó pénzek (mint a CNH 1.263. dénár, vagy a magyar brakteáták 1 «) a lelőhelyen. Jelentős darabszámú, külön csopor­tot alkotnak a magyar rézpénzek. 25 db CNH 1.98. rézpénzből a többség, 19 db tálalakú (scipha­tus) veret, s csak négy pénzen (35-36., 37-39) nem találtunk sziglát 11 , a 40. szögletesre hajtoga­tott és a 41. sodrott pénz előlapja pedig nem látszik. Kétféle jelzés, két szigla van a 24. rézpénzen. Kiemelendő a 17. darab, melyen mindkét király keresztes-liliomos jogart tart, vagyis az általános­tól eltérően a jogart felül lezáró pont és a két lefelé hajló ív között, kétoldalt egy-egy pont helyez­kedik el. Az "arab" feliratos rézpénzeket 17 db CNH 1.101. pénz képviseli. Mindkét rézpénzfajtá­ra jellemző, hogy nem, vagy csak kevéssé kopottak, vagyis fizetőeszközként nem hosszan forog­tak. Egyedüli kivétel a 54., erősebben kopott CNH I. 101., melyet a pereme mellett fúrtak át, s csüngőként használtak. Rézpénzeink sérüléseinek egy része (vágásnyomok, gyűrődés) bizonyára a mezőgazdasági művelés rovására írandó. Nem sorolható ebbe a kategóriába a pénzek átlyu­kasztása, áttörése (17., 24., 27., 46., 50. és 52.), valamint összehajtása (18., 32., 55.), hajtogatá­sa (22., 40., 56.), összesodrása (41.) sem. E a "sérülések" arra utalnak, hogy az Árpád-kori telepü­lése életének volt olyan szakasza, amikor a rézpénzek fizetőeszközként már nem képviseltek ér­téket. Másfelől nézve, tehát a magyar rézpénzek nem a település pusztulását (bizonyára a tatárjá­rás alatt) közvetlenül megelőző, hanem korábbi időszakban voltak járó pénzek. Másodlagosan "hasznosított" pénzeink alátámaszthatják Huszár Lajos korábbi megállapítását, mely szerint né­hány temető és település pénzleletei alapján a magyar rézpénzek a 12. század második felének termékei lehetnek, vagyis Jeszenszky Géza jogosan kapcsolta őket III. Bélához 12 . Lelőhelyünkön 11 külföldi pénz került elő: 3 bizánci, 3 friesachi dénár és 5 friesachi denárhamisítvány. A bizánci pénzek 12. századiak, közülük az 61. follist ugyanúgy kettébehaj­tották, mint néhány magyar rézpénzt, ez is forgalmi értékét elvesztett darabként maradt ránk. A hazai pénzforgalomban a 12. század vége felé már biztosan jelenlevő friesachi dénárokat^ lelő­helyünkön korai típusok képviselik: két Luschin 4. változat a század közepéről (64-65), a Luschin 6. változat (66.) sem későbbi a 13. század elejénél. Az ezüstpénzekhez képest soknak tűnik a lelő­hely 5 db hamis friesachija (67-71.), hiszen a rézből készült hamisítványok a friesachi dénárokat tartalmazó pénzkincsekben sem gyakoriak 14 . Talán véletlen, hogy a hamisítványok a lelőhelyen előkerült friesachiakkal egyező két fótípust követik. A 67. példány Luschin 4. dénár hátoldalának megfelelő brakteáta, átlyukasztása szerint csüngőként is használhatták. A többiek Luschin 6. utánzatok, az áttört, szintén demonetizált 69. darab esetében a hátlap templomhomlokzata alat­ti vonalkák talán a típus aquileiai utánvereteinek (Luschin 312.) pontjait követnék. A pénzek alapján a Törtel-Ludas-erdei Árpád-kori település kezdetét Kálmán uralkodására te­hetjük. Lelőhelyünk nem fekszik, s valószínűleg az Árpád-korban sem feküdt fontos útvonalon, 82

Next

/
Thumbnails
Contents