Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)

Műtárgyvédelem - Kövicsné Mala Enikő: Szarmata csontfaragványok restaurálása

KövicsnéMala Enikő Szarmata csontfaragványok restaurálása A Fekete-tenger északi partvidékéről a Duna-Tisza közére vándorló szarmaták a pásztorkodó életformát fokozatosan feladva áttértek a földművelésre. Történetükről számos tanulmány és résztanulmány jelent meg, itt nem kívánok részletesen belemenni Dinnyés István régész szerint a jászkarajenői csontfaragványok egyedülállóak mind a hazai mind a délkelet-európai szarmata emlékanyagban. Rendeltetésük meghatározása további kutatásokat igényel. A 96 ember- és állatábrázolás a szarmaták alig ismert hitvilágával állhat kapcsolatban. Sematikusan formált alakokhoz, arcokhoz néha valósághű részletek társulnak. Az erősen egyszerűsített, mégis sokféle változatban formált, emberi fejek, arcok-feltevése szerint- lehetnek egyes istenségek, alacsonyabb rangú, ártó vagy segítő szellemek képi megformálásai, de lehetnek az egyes családok számára fontos elődök, ősök ábrázolásai is. Van faragvány melynek állatalakjai a sztyeppéi népek művészetében honos állatküzdelmi jelenetekhez állnak közel. Nagy valószínűséggel sorolhatók az áldozati, fogadalmi tárgyak (votivok, offerek) közé az emberi kar és lábfej alakú faragványok. Változatosak a díszített és díszítetlen lapok is. Néhány típusukról elképzelhető, hogy fegyver, szerszám markolatához készültek, de valószínűbb, hogy többségük fabútor díszeinek szánhatták. A kisméretű, pont-kör díszes lapocskák és korongok társasjáték figurái lehettek. A csontról, mint a tárgy anyagáról is szeretnék beszélni. A bőrhöz hasonlóan a gerincesek csontjait is a kollagén fehérje építi fel. A kollagén polimer négy különféle aminosavból áll, ezek egyike a hidroxiprolin amely alapján a kollagén azonosítható. A kollagén láncok összekeveredve tropokollagént alkotnak, ezek kötegekké (mikrofibrillákká) és rostokká (makrofibrillákká) állnak össze. Ezek alkotják a kollagén szövetet. Hidrolízis esetén a kollagén kisebb egységekre bomlik, zselatinná alakul. Ez a folyamat gyorsan lezajlik, ha a pH 6.5-nél nagyobb ill. ha 3-nál kisebb. Kollagén található a bőrben és a csontban egyaránt. A bőrrel ellentétben a csontban a kollagén nem rugalmas mivel a rostokat egy szervetlen vegyület a hidroxi-apatit veszi körül. (Саю(Р04)б(ОН)2). Mindkét alkotórész tartalmaz kémiailag kötött vizet, melyet az élőlény halála után elveszít és a csont megkeményedik. A csont ugyanúgy mint a fa anizotrop, ami azt jelenti, hogy fizikai jellemzői vágatának különböző irányaiban eltérőek. A hosszú kollagénrostok csaknem egyirányba futnak, ami a hosszúcsontok lemezes szerkezetében látszik. A kifejlett gerincesek csontjai átlagosan 1:2 arányban tartalmazza a kollagént és a hidroxi-apatitot, a víz pedig 5 %át teszi ki. A csontoknak kétféle szerkezete különböztethető meg: - könnyű szivacsos szövet (mely a csontok belsejében található meg) -nehezebb tömörebb csontszövet (mely a külső részekben és a hosszúcsontok tengelyén található meg.) Csontok szinte mindenféle régészeti körülmények közt őrződnek meg, de állapotuk a talajviszonyoktól függően más- más pH-án maradnak fenn. Savas talajban kioldódik a szervetlen hidroxi-apatit a kollagén zsugorodik az anizotrop szerkezet megváltozik. Lúgos talajban a kollagén hidrolizál és a baktériumok károsítják. A megmaradt hidroxi- apatit morzsalékossá válik. Na383