Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)

Műtárgyvédelem - Kövicsné Mala Enikő: Szarmata csontfaragványok restaurálása

gyón száraz környezetben, ahol a kalcium-karbonát tartalom magas és a pH közel semleges, igen jó megtartású tárgyak kerülnek elő. Csontok általában jó állapotban kerülnek elő nem savas anaerob környezetből (városi lelőhelyek, tengeri iszap, tengervíz). A csontokon foltok képződhetnek a talajban lévő vasoxid és vasfoszfát tartalomtól. Az előző barna és narancs, az utóbbi kék és zöld színváltozást okoz. A csontfaragványok állapotleírása: A csontok többnyire kitűnő állapotban kerültek elő az ásatás során. Nem bomlott le a csont szerves alkotórésze a kollagén, ezáltal jó megtartású nem morzsalékos. A töredékek nem vagy csak nagyon kicsit vetemedtek. Ezért száraz tisztítás után pillanatragasztóval összeragasztották. Bizonyos töredékek elszíneződést mutattak. A barna szín utalhat a talajban lévő vasoxidra, a zöld elváltozások a vasfoszfát ill. valamilyen bronztárgy ottlétére. Felületükön nem volt meszes lerakódás Felvettem a kapcsolatot a jászkarajenői Árpád MgTsz főagronómusával és munkatársával. Arra voltam kíváncsi, hogy a talajvizsgálati eredmények alátámasztják-e azt, hogy a csontok ilyen jó állapotban maradtak fenn. Természetesen a talajt nem az én szempontjaim szerint vizsgálták annak idején. Az adatok a műtrágyázásra vonatkoznak. E szerint vannak eredmények СаСОз.-га, pH, K2O, Mg, Na, Zn, Cu, Mn, S04-re vonatkozóan. Az 1981-ben elvégzett elemzés szerint a talaj pH-ja 7.48, СаСОз tartalma 3-9%- Egy 88-as adattal összehasonlítva a kálciumkarbonát tartalom meglepő növekedést mutat 13.1% a 10 minta átlagát véve. A pH 7.52. Mivel a talaj pH-ja közel semleges (ezt több korábbi eredmény is igazolja) nagy szerepe volt a csontok állagának megőrzésében. Viszont а СаСОз tartalom nyolc év alatt majdnem 10%-al lett magasabb, elképzelhető, hogy az előbbi évtizedekben sem volt közel azonos. A termőföldek pH-ja mindenesetre a műtrágyázás hatására savasabb tartományba tolódik. Ez azt jelenti, hogy az eddig feltáratlan csontok fokozottabb veszélybe kerülnek. A tárgy restaurálása: A csontokat megtisztítva (elegendő volt a száraz lekefélés) kaptam a kezembe. A töredékeket mint már említettem pillanatragasztóval állították össze. A lengő darabok helye is meg volt egy rekonstrukciós rajz alapján. Feladatom volt a tárgyak kiegészítése, a lengő darabok beépítése és a pótlás retusálása. Több kísérletet végeztem a különböző kiegészítő anyagokkal a munka megkezdése előtt. Mivel csontról van szó úgy gondoltam a fogászatban használt pótlóanyagokhoz nyúlok. Első próbálkozásom a Dental cég által gyártott Superpont márkanevű akril típusú kiegészítő anyag volt. Megfelelt volna a színe, de polimerizálódás közben folyt meg eléggé az anyag, így az apróbb résekbe nem jutott el. Ezért a Duracrol márkanevű metakrilát öntőműgyantával folytattam a kísérletezést. Ennek az állaga megfelelt, de élénksárga színe miatt nem ezt használtam fel. Igaz ez idő alatt világossá vált számomra, hogy a kiegészítést mindenképpen retusálni kell. Végül a Duracryl "0" metakrilát alapú kiegészítő anyagot választottam, amelynek állaga és színe (átlátszó) is megfelelt. A próbák felületén festési próbákat is végeztem. Az akril festék bizonyult a legmegfelelőbbnek, jó a tapadása a fényállósága, vékony rétegben felvihető és száradás utáni fénye a csontéval közel azonos. Mivel eddig főleg kerámiákat egészítettem ki, fontosnak tartottam a kísérletek elvégzését. 384