Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)
Műtárgyvédelem - Péter Zoltán: Pest–Pilis–Solt–Kiskun vármegye címerének felújítása
Péter Zoltán Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye címerének felújítása Előzmények Az Aszódon felépült Zeneiskola-Könyvtár épületének homlokzatán található ez a szép címer, melynek felújítását végeztem. Az aszódi Polgármesteri Hivatal és a Városszépítő Egyesület közvetítésével, támogatásával valósult meg a címer újjáéledése. Az épület 1920-tól annak megszűnéséig a Főszolgabírói Hivatal székháza volt 1 , ezért helyezték el rá a Vármegye címerét. 1989-ben leszerelték a címert és évekig a padláson tárolták, majd az épület 1997-es felújításakor határoztak a címer felújításáról is. A felújítandó címer különlegessége, hogy egy gazdag díszítésű keretben van elhelyezve, ami növeli értékét, egyediségét, szépségét. Történeti visszatekintés Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye 2 az 1876:XXXIII. te. és a területét véglegesen meghatározó 1877: 1. te. rendelkezése alapján a volt Pest-Pilis-Solt vármegyéből - egy község kivételével - a volt Jászkun terület 12 községéből és néhány pusztájából alakult meg. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye négy önálló közigazgatási egységből szerveződött az évszázadok folyamán. Először Pest és Pilis vármegye egyesült Pest-Pilis néven a XV. században, 1569-ben Solt csatlakozott, majd 1659-ben létrejött Pest-Pilis-Solt vármegye, amely 1659-ben I. Lipót uralkodása és gróf Wesselényi Ferenc nádorsága alatt kapta címeres pecsétjét, amit 1733-ban megújítottak: hármas halmon álló oroszlánt ábrázolt. Pest-Pilis-Solt vármegye örökös főispánja az ország nádora volt. V. Ferdinánd 1836-ban a megújított címert erősítette meg. Végül a vármegyéhez a Kiskunság csatlakozott, ezért I. Ferenc József 1878-ban címert adományozott a vármegyének: az arannyal szegélyezett körpajzsot arany, ívelt szegély osztja két mezőre. A felső, kék mező ezüst belső ívvel szegélyezett. A pajzsmezőben zöld hármas halmon kettős farkú arany oroszlán látható, jobb mellső karmában nyitott arany levélkoronát, bal mellső karmában arany országalmát tart előrenyújtva - mindkettőt Pest-Pilis-Solt vármegye címeréből. Az alsó, ezüst mezőben zöld halmon aranyzsinóros kék dolmányban, arany vitézkötéses vörös nadrágban, fekete-vörös bélésű kucsmában, sárga csizmában jobb kezében arany markolatú ezüst szablyát tartó vitéz áll - a Kiskunság jelképeként. A tárgy leírása A címer anyaga finomszemszerkezetű műkő. Legnagyobb befoglaló mérete 130x150 cm, vastagsága átlag 6 cm. A viszonylag nagy méret és az abból adódó nagy súly miatt a címert két darabból készítették. Az elválasztást a két pajzsmező találkozásánál készítették. Felülete csiszolt (pl. pajzsmező) illetve fogasolt (pl. a növénydísz, tárcsadísz). A hátoldalán 3-3 db 6 mm átmérőjű be364
