Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)
Műtárgyvédelem - Péter Zoltán: Pest–Pilis–Solt–Kiskun vármegye címerének felújítása
tonacél fül van a felfogatás számára. A felső rész kitűnő állapotban volt, csak finom tisztítást igényelt. Az alsó rész viszont 3 darabra tört, több apró darabja hiányzott, illetve sérült. Javítani, pótolni célszerűtlen, így helyette újat kellett készíteni. Afelújítás Először a törött darabokból összeraktam a címert és a hiányzó részeket Plextolos3 gipsszel kiegészítettem. Ezután a fogasvésővel megdolgozott részeket síkba kellett glettelni, hogy a formadarabok könnyen levehetők legyenek - természetesen az új öntvényen ezek újra lettek faragva. Ezután formaleválasztóval az egészet lekentem. Itt érkezett el a munka egyik legérdekesebb része, hiszen egy bonyolult, jobbra-balra ágazó, alámetszódésektól hemzsegő mintára kellett formát készíteni. A minta különlegessége miatt csak ún. darabformát lehetett készíteni. A forma elkészítésénél figyelembe vettem, hogy csak 1 öntvényt kell készíteni és a formába műkövet kell önteni. Tehát jobbról-balra haladva egyenként gipszből formadarabokat öntöttem - ideiglenes sablon közé - mindig olyan nagyságút, hogy az a mintáról levehető legyen. Minden egyes darabot illesztő csapokkal - passzerekkel - készítettem, hogy az átfordítás után pontosan illeszkedjenek egymáshoz. A munka egyes helyein szükség volt kisebb betétdarabok öntésére is, ezekbe drótfüleket helyeztem, hogy megfoghatók, ill. mozdíthatók legyenek. (A drótfüleket agyaggal letapasztottam, hogy ne ragadjon bele az újabb betétdarabba.) Természetesen minden egyes darabot külön-külön formaleválasztóval lekentem, hogy a szétszedés sérülésmentes legyen. Mire körbe értem, 28 darabból állt a forma. Ezután készítettem el a zárófedelet, ami egyrészt összefogta a darabokat, másrészt a sík mintafelületen formaként is szolgált. Ezt műkőből készítettem, hiszen átfordítás után ez lett a forma alja, ez tartotta az új öntvényt. A zárófedél megszilárdulása után elkezdtem a szétszedést. Óvatosan, a készítéssel fordított sorrendben egyenként áthelyeztem az egyes darabokat a fedélbe. Most lett kész a forma. Ezután az eredetihez hasonló szemszerkezetű anyagot készítettem, amit a formához öntöttem. Előzőleg 8 mm átmérőjű betonvasból hálót készítettem, amit öntéskor a formába tettem. Ehhez rögzítettem a 3 darab tartófület, ami a felerősítéshez kell. Miután a műkő megszilárdult, a formát leszedtem, a kész címert megtisztítottam a megfelelő helyen a szükséges vésést - fogasolást - elvégeztem. A kész címert az épület timpanonjára elhelyeztük, majd elkezdtem a festést a bevezetőben ismertetett szabályok szerint. A festéshez jó időjárás- illetve cementálló festéket kerestem, ezért választottam a TAKRIL betonfestéket, amihez színezőnek AQACOLOR 4 festéket használtam. Ugyanezzel festettem a kisebb díszeket is (pl. huszár). Az alsó pajzsmező ezüst felületét műgyantaalapú ezüst festékkel festettem. Ezüstözés előtt alapozásként 3%-os paraloid B-725 "előfestést" végeztem. A díszkeret színének - Asztalos Tamással egyeztetve előbb - kőszínt határoztunk meg, ugyanis ez nem szerepel a címerleírásban. Minden festést két rétegben készítettem. Az arany szegélyeket sellakban oldott aranyporral festettem meg. Befejezésként az oroszlán aranyozását készítettem el, amihez Mixtionba rakott valódi aranyfüst lapokat^ használtam. 365
