Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)

Művészettörténet - Mazányi Judit: Bálint Endre útja Szentedrétől Szentendréig

kében épít be művészetébe. Bálint viszont érzékeny intellektusa ellenére kialakulatlan művészi személyiség. Az 1945 előttről - véletlenül - fennmaradt művei és a Népszava művészeti kritikusaként 1938 és 1943 között született, magabiztosan fogalmazott írásai lassan körvonalazódó, jelentős, de eltérő szemléletű forrásokból táplálkozó, még bizonytalan művészi alapállásról tanúskodnak. Az írások hátterében, a gyermekkor foszlányokban fennmaradt emlékeiben fel-fel tünedeznek az apának, Bálint Aladárnak, a Nyugat művészetkritikusának és festőbarátainak alakjaid Kiemelkedően fontos hatást gyakoroltak rá a Szociáldemokrata Párt égisze alatt működő, és Kassák Munkakörével is kapcsolatban lévő Diákcsoportban zajló viták, előadások is: "Ott kaptam egy életre szóló kritikai bázist - mint írja - és ítéleteimben szigorúságot és értékeléseimben megközelíthetetlenséget."? Néhol Kállai Ernő gondolatai visszhangoznak: pl. a francia és magyar művészet karakterének megkülönböztetésekor.

8 Egyik legkorábbi rövid kritikája a Szentendrei Festők Társasága Nemzeti Szalonban rendezett jubileumi kállításáról szól, kiemelve a kiállítók közül robusztus festőiségért Barcsay Jenőt és elvont, álomszerű világáért Paizs Goebel Jenőt.9 Másik írásában Czóbel Bélát emeli ki, mint a legkiválóbb magyar művészek egyikét,

10 akinek festői világa Bálint számára akkoriban követendő példakép, ahogy erről pl. vastag, sötét kontúrokkal festett csendéletei vallanak. Művészet és életforma c, Gulácsy Lajosról szóló írásában olyan kardinális, akkori művészeti hitvallását összegző megfogalmazások tűnnek fel, amelyekhez a későbbi bálinti gondolkodás változásai mérhetők. Gulácsy őrületét, mint a szabadság lehetőségének specális formáját említi. A szabadság tartalmának meghatározása mindvégig igen fontos Bálint számára, aki ekkor már megélt tapasztalatként fogalmazhatja meg a következő sorokat, hiszen apja halála után az árvaházban töltött évek és tüdőbaja miatti szanatóriumi kezelések kiheverhetetlen élményekhez juttatják a korlátozottság, vagyis a szabadság hiányának átélésében: "A szabadság megvalósulása olyan mértékű soha nem lehet, mint amilyen mértékben a művész tevékeny szenvedője a szabadságideálnak."

11 Majd így folytatja a számára is követendő művészi magatartásmód felvázolását: "A világ, amelyet meg kell teremteni, abban különbözik a jelenlegi világtól, hogy törvényeit az Igazság formulázza meg. A művész formavilága... tiltakozás a világ jelenlegi formája ellen. És aki tiltakozik, az nem azonosíthatja magát azzal, ami ellen tiltakozik."^ "A művészek életformája, mely ellen tiltakozik a konvenció, kettős életérzés következménye: tiltakozás a kötöttségek ellen, másrészt nosztalgia a megértés felé.... A művészi alkotásnak szigorú törvényei vannak, s ezek a törvények a művész számára fontosabbak és érvényesebbek azoknál a törvényeknél, melyeket állandóan kénytelenek megszegni, éppen azért, hogy a maga törvényei szerint éljen....A 'bohémség' is a szabadság helyes értékelése. ...Elvetése a túlzott rendnek, és pihenés inkább, mint 'csak azért is rendetlenség' - hiszen a mű maga a legteljesebb rend.

M1

3 Végezetül: "A szellemi változás előhírnökei ők (t.i. a művészek) és próféták is, de ezt senki nem hiszi el róluk."

14 E kijelentések fel-felidézik Kassák egy-egy gondolatát: "Nem tudunk elhelyezkedni az adott keretek között sem a társadalomban, sem a művészetben."

1

5 "A művészet tények és tárgyak teremtése, a világnak egy új formába zárása..."

16

; "ő (t.i. a művész) a Sión hegyen áll, és ki kell nyilatkoztatnia magát, mint emberi mintaképet."

1

7 A művész a konstruktivizmus felfogásában a társadalmi élet átalakítása során a szellemi erőknek vezetője, irányítója kíván lenni. A vallási párhuzamok sem véletlenek, és anélkül, hogy kitérhetnénk a századforduló táján megerősödő, bonyolult szerepkör tárgyalására, megállapítható, hogy a kollektívum életében hasonló szerepet szánnak a művésznek, mint a 356