Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)

Művészettörténet - Köpöczi Rózsa: A nagybörzsönyi XIII. századi Szent István templom művészettörténeti értékei

követték, hiszen az építőműhelyek mesterei egyik helyről a másikra vándorolva vitték magukkal a megszerzett tudást. A formák vándorlása nyomon követhető, de mindig hozzáadódtak a sajátos helyi zamatok, ezért olyan csodálatraméltóan változatosak, de mégis egységesek az egy időre da­tálható középkori épületek. A nagy templomépítések már István korában elkezdődtek, de az igazi kibontakozás a késő romanika virágkorára, a XIII. századra tehető Magyarországon. Nem egy letűnő kor hanyatló mű­vészete volt ez, hanem a már elkezdett hagyományok alapján, de újszerű szemlélettel kibontako­zó, nagyarányú építő tevékenység. Ekkor jött létre a koragótika sajátos ízű, magyar változata. A nagy építőműhelyek hatása eljutott a legkisebb falusi templomokig, egy-egy tanultabb kőműves irányította a helybeli egyszerű mun­kásokat. Nyomon követhető melyik nagy építkezésről érkezett a mester, milyen módszereket, formakincset sajátított el, és hozott magával. Ezek a kis templomok a legelemibb liturgikus igé­nyeknek megfelelően a nagy egyházak végső redukciói, mégis a legmagasabb szinten valósítják meg az építészet lényegét. Tökéletes tömegritmusukkal, a mesteri tájba helyezéssel, kis méretük ellenére monumentális hatást váltanak ki. Anyagukkal, díszítésükkel a legoptimálisabban fejezik ki a megszentelt hely üzenetét. Közéjük tartozik a nagybörzsönyi Szent István templom is. A piciny templom eredetileg a község plébániaegyháza volt, a XV. században az ezüstlelőhe­lyek fölé, a mai bányász templom köré telepedett át a falu, ami már Zsigmond korában városi ran­got kapott. így a Szent István templom temetőkápolnává vált, talán ennek köszönhető, hogy el­kerülte a szokásos barokk-kori átépítéseket. 1965-ben a teljesen elhanyagolt, rossz állapotban lévő templomot Erdei Ferenc vezetésével meg­kutatták, és helyreállították. Ez a feltárás érdekes felfedezéseket eredményezett. Világossá vált a középkori építéstörténet: mely szerint először az apszis és a hajó készült el, majd később, de még a tatárjárás előtt a torony. A XV. században nyitottak az apszis déli oldalán egy ablakot. A kórus alatt a torony felé pedig egy későgótikus kaput. A körítőfal XVII. századi, de bizonyára középkori nyomvonalat követ. A templom szépsége egyszerűségében, nemes arányai­ban rejtőzik. Egyedüli dísze a szentélyt övező főpárkány tükreiben elhelyezett 19 faragott ember­fej, ugyanilyenekkel díszítették a déli oldalon elhelyezkedő félköríves, bélletes kaput is. Vakolat­lan homlokzatával, melyet szépen faragott kváderkövekből raktak, harmonikus tájba illeszkedé­sével országosan is a legjelentősebb falusi templomok közé sorolható. A szentélyben és a hajó falán a barokk vakolat alatt középkori falképek maradványai kerül­tek elő. A festésnyomokat és a felszentelési kereszteket 1965-ben Reisinger Mária konzerválta. Mivel a festett felületek igen töredékesnek tűntek, különösebb jelentőséget nem tulajdonítottak neki, ezért nem restaurálták és nem publikálták. Az 1996-os újjáépítési munkák előkészítése kap­csán fordult újra a figyelem e falképtöredékek felé, melyekről bővebben később kívánok szólni. 1965-ben az alapos régészeti vizsgálódás után megtörtént a helyreállítás, a kutatás során fel­fedezett új adatok publikálása. A történet azonban nem zárult le. A kilencvenes évek elején az ap­szis falainak süllyedése és kifelé dőlése olyan szembetűnővé vált, hogy kiesett a diadalív zárókö­ve. A műemléki hatóság akkori tevékenysége abban merült ki, hogy 1992-ben életveszélyessé nyilváníttatta a templomot. Arra sikerült engedélyt szerezni, hogy a falu egyszerű mesteremberei társadalmi munkában aládúcolják a diadalívet. A műemlék felügyelettel való hosszas levelezés után a templom plébánosa, aki egyben a vámosmikolai plébános is, felkeresett bennünket, hogy segítsük őt egy alapítvány létrehozásá­ban, melynek egyik kitűzött célja a Szent István templom megmentése lenne. így 1993-ban létre­346

Next

/
Thumbnails
Contents