Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)

Művészettörténet - Köpöczi Rózsa: A nagybörzsönyi XIII. századi Szent István templom művészettörténeti értékei

jött a Szent István Király Alapítvány. E civil szervezet segítségével három év kemény diplomáciai munkája, több aktát betöltő levelezése, szponzori pénzek összegyűjtése után sikerült elérni, hogy a műemléki hatóság egyáltalán felvegye tervei közé a templom ügyét. Hosszas tervtanácsi egyeztetések, elvetett és elfogadott tervek, kivitelezőkkel való verseny­tárgyalások után, 1995-ben először a vízelvezetés problémáit oldottuk meg, a munkák lebonyo­lítója a Szent István Király Alapítvány volt. Majd a következő év nyarán két hónap alatt, Sedlmayr János tervei alapján megtörtént a szentély rekonstrukciója. Lebontották az apszis fölötti félkupolát és a diadalívet. Betonkoszorúval erősítették meg az apszis falát. Ezzel talán megszűnik a falak kifelé dőlése. Minden lebontott kő úgy került vissza a helyé­re, ahogy eredetileg volt, így kívülről nem észlelhető semmi a beavatkozásból, helyreállt a majd­nem eredeti állapot. A tervezési munkák előkészítése során, a többszöri helyszíni vizsgálat eredményeként a mű­emlék felügyelet restaurátorai, Deák Klára főrestaurátor vezetésével úgy ítélték meg, hogy az ap­szisban látható töredékes freskónyomok figyelemreméltóak, érdemesek arra, hogy a közönség számára is élvezhetőek legyenek. Ehhez azonban olyan restaurálási és bemutatási módszert kell alkalmazni, ami értelmezhetővé teszi a töredékek eredeti kompozícióban elfoglalt helyét. Ezt in­dokolja a falkép ritkasága, eszmei értéke, továbbá a templom építészeti teljessége. Nem elhanya­golható szempont az sem, hogy a kis számban megmaradt románkori Mennyei Jeruzsálem ábrá­zolások anyagát bővítené. Bérci László művészettörténész szerint ugyanis a 12 fülkében álló alak és a felette található építészeti elemeket mutató töredékek alapján egyértelmű, hogy itt Mennyei Jeruzsálemet is ma­gában foglaló kompozícióról van szó. Ez kifejezetten a romanikára jellemező, a XIII. század vége után sehol sem fordul elő. Ha az eredeti kompozíciót magunk elé akarjuk képzelni, akkor a koro­názó palást alsó sávjára, vagy a XII. század végi hidegségi falképekre kell gondolnunk. Legújabb információink szerint a műemlék felügyelet a falképek restaurálását is felvette ter­vei közé és költségvetésébe. Sőt Nagybörzsöny másik középkori temploma, a Bányász templom rekonstruálása is napirendre kerül, már lezajlott a helyreállítási terv zsűrizése. Fontosnak tartottam, hogy szóba kerüljenek ezen a fórumon is a nagybörzsönyi középkori templomok, hiszen nemcsak Pest megye legszebb műemlékei közé tartoznak, hanem kulturális örökségünknek is fontos részei. A kövekből épített templomok a művészetek számára mindig ott­hpnt nyújtottak, hiszen a templomba lépés ünnep, s az ünnep sohasem mondhat le a művészet segítségéről, átnemesítő hatásáról, fölemelő erejéről. Reméljük a Szent István templom még so­káig színtere marad ezeknek az ünnepeknek. Forrás Az Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ Építészeti Osztálya által kiadott építészeti és falképrestaurálási terv, melyet Sedlmayr János főépítész, Varbai Ilona festő-restaurátor, Bérci László művészet­történész készítettek 1995-ben Irodalom DERCSÉNYI Balázs - HEGYI Gábor - MAROSI Ernő - TÖRÖK József 1992. Katolikus templomok Magyarországon. Hegyi és Társa Kiadó. Budapest. 347

Next

/
Thumbnails
Contents