Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)
Művészettörténet - Bárdosi József: A módszer „színeváltozása”
zófiai "univerzumába", azzal nem is nagyon érdemes foglalkozni, ahogy a szerző sem teszi. Mindezek ellenében jegyezzük meg, a XX. század egyik legnagyobb tanúsága, hogy nem szükségszerű kritikátlanul elfogadni és alázattal közeledni az ideologikus tudás deduktív imperatívuszához, hanem józan ésszel, (tudásszociológiai) gyanakvással és az újragondolás kétkedésével 46 kell fogadni minden teoretikai építményt (konstrukciót és dekonstrukciót egyaránt), adott esetben a műalkotást "konstituáló" dantói logikát. Azonban, ha nem is zárkózunk el az ideológiák elöl, mert az nem lehetséges, de pragmatikus józansággal elkerülhetjük, hogy az ideologikus tudásba abszorbeáljuk a műalkotást. Ellenkező esetben, mint Gadamer 4 ? kifejtette: az esztétika különvilágába, az adott esetben az ideológiák világába utasítjuk a vizsgált (művészeti) entitást, így tekintve a dolgot (a tudás, a logika és a metafora ideológiai meghatározottságát) egyet kell értenünk az emelkedettebb és optimistább filozófusok által sokat bírált pragmatista Dewey józanabb elveivel, melyet gyakran "szubsztanciátlannak, és unalmasnak" neveznek a "nem ideologikus, kompromisszumra kész, reformista"^ experimentalizmusa miatt. Dewey követője, Richard "Rorty természetesen nem tarthatja unalmasnak őket, ...de nem tudja megvonni csodálatát azoktól, akik új metaforákat alkotnak, akik felszólítanak arra, hogy "használjunk új nyelvet és változtassuk meg az életünket, akiknek a ténykedése, ..."az által, hogy irracionális módon oly hitekkel törnek be, melyeknek nincsen értelmük (azaz nem igazolhatók oly módon, hogy kimutatjuk koherenciájukat mindazzal, amit ezen kívül még hiszünk) pontosan azt eredményezte amire a szellem történészei mint konceptuális forradalmakra tekintenek vissza."® Danto könyve is valami hasonló gondolati konstrukció, csakhogy konzervatívizmusa miatt inkább konceptuális ellenforradalom, miként a Pisánók 12. századi "antik-forradalma" volt, mintsem azoké, akik új idők új dalai törnek be. A kétkedő megismerés helyett a toposzok és az evidenciák konzerválásának lehetünk tanúi "A közhely színeváltozás" с könyv olvasása során. Azonban Dewey, Rorty, Mannheim, Lévi-Strauss, stb. kétkedő józanságánál kérlelhetetlenebb ellenségei is vannak az ideologikus tudásnak/tudománynak, mint az állam és a tudomány szétválasztását követelő Feyeraband50, de ez már szigorúbb kritikát von maga után. Bármilyen izgalmas szellemi kalandot is jelent elolvasni Danto könyvét, bármennyire is szimpatikus a művészetszemlélete, nem fogadható el, hogy a történelem gyámkodása alól alig-alig felszabadult művészettörténetet, (művészet)interpretációt ismét visszahelyezzük a történelemtudomány és a (korábban az esztétikát fogvatartó) filozófia kettős gyámkodása alá. Jegyzetek 1 A Cl. Lévi-Strauss által a 6u-as években megfogalmazottakat erősíti meg Ihab Hassan a 80-as évek elején. Ihab Hassan 1992.1892 Arthur С. Danto 1996.68. A továbbiakban csak Danto 3 A posztmodern ismert indukcióellenessége miatt. 4 Pl.: Antonio Filarate: Traktátus az építészetről, Francisco de Hollanda: Négy beszélgetés a festészetről, Rómában, Benedetto Varchi: Beszélgetések, melyik művészet előbbre való és melyik nemesebb a festészet-e vagy a szobrászat, Ludovico Dolce: Párbeszéd a festészetről, stb. 5 Danto 60. 6 Danto kantiánus okoskodása joggal (?) állítja szembe a Vizsgálódások Wittgensteinjét a Tractatus Wittgensteinjével. 335
