Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)

Művészettörténet - Gócsáné Móró Csilla: Nagy János festőművész szerepe a tápiószelei művésztelep életében 1945-ben

GócsánéMóró Csilla Nagy János festőművész szerepe a tápiószelei művésztelep életében 1945-ben 1944 sorsfordító év volt Magyarország és a magyar lakosság számára. A több éves világégésben a magyarországi események ekkor még kedvezőtlenebbre fordultak. A fronton lévők és az itthon maradottak is csak a túlélésben reménykedhettek. "Ebben az időben mindenki számára az volt a fontos, hogy baj nélkül, becsülettel túlélje ezt az évet."i Ebben bízott Nagy János festőművész növendék is. Előzmények A debreceni születésű fiatal főiskolai hallgató, Nagy János Budapesten barátja és festőtársa szüleinél, Gróh Jánoséknál talált menedékre. Az akkori politikai irányvonal szerint jelentkezni köteles fiatalember a főváros utcáin összetalálkozott egyik régi debreceni iskolatársával, Zempléni Kornéllal. Ő javasolta Nagy János számára, hogy menjen a Semsey Andor utcába, mert ott működik a Diákkaptár Szövetség, melynek debreceniek a vezetői, akik bizonyára szívesen segítenek menedék nyújtásában és megfelelő papírok megszerzésében. így 1944 decemberében e szervezett fogadta be Nagy Jánost. A fiatal művész az óvóhelyen is rajzolt. Portrét készített az ott meghúzódó emberekről, de az ellenőrzésekre belátogató orosz katonák is lerajzoltatták magukat. Nekik csak egy kérésük volt: egy csillaggal több legyen a váll-lapon, mint a valóságban. Nagy János itt az óvóhelyen találkozott a Semsey utcában lakó Viczián családdal, akiket szintén megörökített. A Viczián famíliával kötött ismeretség adott lehetőséget arra, hogy Nagy János a képzőművészeti főiskola tanársegédeként Tápiószelén művésztelepet szervezzen. 1945 telén az óvóhelyen vetette fel Dr. Viczián István minisztériumi tisztviselő, hogy tápiószelei 11 szobás kúriájukat felajánlják művésztelep céljára.

2 Nagy János miután ezt az ötletet megemlítette a képzőművészeti főiskolán Pátzay Pálnak és annak ez elnyerte tetszését, a szervezkedés gyorsan megindult. A Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola 1945. március 1-én kelt iratában értesítette gróf Teleki Géza vallás és közoktatási minisztert arról, hogy a főiskola február 27-én tartott kari ülésén foglalkozott Viczián István közellátási miniszteri osztálytanácsos ajánlatával, miszerint tápiószelei 10 holdas birtokukat a rajta álló 11 szobás házzal 1945. október l-ig művésztelep céljára rendelkezésre bocsátja.3 Az ajánlatot kiegészítették azzal, hogy a hallgatók a művelendő területet és terményeit is igényelhetik. A főiskola több szempontból is melegen pártolta ezt a gondolatot. Elsősorban azért, mert az oktatás rendjébe ezt a lehetőséget eredményesen be lehetett illeszteni. Különösen azért, mert az oktatás akkor szünetelt. A terv szerint 15 kimondottan tehetséges főiskolai hallgató utazik le egy vezető tanár irányításával Tápiószelére. A fennmaradt levéltári iratanyag alapján tudjuk, hogy a Budapesti Nemzeti Bizottság Főtitkársága március 14-én átiratban értesítette Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánját arról, hogy a nemzeti bizottság elfogadta a képzőművészeti főiskola javaslatát. A NB főtitkár helyettese kérte Pest 318