Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)

Művészettörténet - Gócsáné Móró Csilla: Nagy János festőművész szerepe a tápiószelei művésztelep életében 1945-ben

megye alispánját, hogy e döntésről a tápiószelei jegyzóséget értesítse. 4 Még ugyanazon napon megszületett az alispáni leirat, amit a tápiószelei községi elöljáróság átvett. 5 1945. március 16-án a képzőművészeti főiskola Nagy János részére hivatalos igazolványt állí­tott ki, melyben a főiskolai tanársegédet a nemzeti bizottság és a kultuszminisztérium által enge­délyezett tápiószelei művésztelep szervezésével megbízta.6 Másnap megszületett az kétnyelvű (magyar és orosz) igazolvány, amellyel bizonyítható volt, hogy személye e megbízásból utazik Tápiószelére7 Aki élt abban a korban az tudja, milyen fontos - sokszor életmentő - szerepe volt az ilyen hivatalos iratnak. Irány Tápiószelei A főiskolások első kis csapata 1945. március 19-én indult Tápiószelére. Nagy János, Gróh Já­nos, Mohácsi Ferenc, Nyíró Gyula gyalogosan tette meg a fővárosból vezető 75 km-es utat. Már az indulásnál néhányukat igazoltatták. Nagy Jánost piros-fehér pettyes fejkendője segítette tovább, mivel így lánynak nézték és tovább engedték.8 Estére érkeztek meg. A tápiószelei Viczián­kúriában előzőleg már németek, majd oroszok is laktak. A hajdani főispáni lak kifosztottan, tönk­retéve fogadta a fiatalokat. Az első napokban a művészek nem is az úrilakban, hanem egy idős pa­rasztcsaládnál, az Urbánéknál szálltak meg.9 Nem sokkal a leköltözés után Gróh János, Nyírő Gyula, majd Mohácsi Ferenc visszament a fő­iskolára, hogy további tagokat toborozzon. Ez alkalommal két fakerekű kocsit magukkal húzva jöttek Tápiószelére a hallgatók. Ezen nemcsak a szükséges dolgokat hozták magukkal, hanem "fi­atalságukat, a hitet, a bizalmat és az újjáéledést is..." -írta 1995-ös emlékező levelében az Oslóban élő Kiss László Pál.io Ásvány György, Kirschler (Kós) Lajos, Kis László Pál, Mohácsi Ferenc és Gróh János gyalogmenetben az első napon Farmosig jutott. A falu első tanyájára kimerülten, fá­radtan érkeztek meg, ahol a nehéz idők ellenére a szállás mellé kenyeret és tejet kaptak. Másnap reggel román katonai autón "vonultak be" Tápiószelére. 11 Élet a művésztelepen A község elöljárósága és lakossága nagy szeretettel fogadta a művészeket. A kúria lakhatóvá tétele után a falu vezetésétől kaptak egy tehenet, amit René névre kereszteltek. René megjelené­se a mindennapi étkezésben jelentős "színvonal emelkedést" eredményezett. A tehén gondozása mellett a 10 holdas kert művelése is jelentős feladat volt, de a megélhetés biztosítása érdekében ez nagyon fontos volt. Az egykori tagok emlékezete sok mulatságos történetet őriz abból az idő­ből, amikor a főként városi fiatalok a szeleiek segítségével megtanulták a kertművelés fortélyait. Ezek az élmények nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy ez a fiatalos lendületű kolónia közösségé formálódjon, majd pályájuk során meghatározó impulzussá váljon. A művésztelep működése Nagybánya művészi és erkölcsi jelleme fogalom a magyar képzőművészetben. Erkölcsi és mű­vészi eszményeit, tisztaságát választotta példaként a tápiószelei művésztelep tagsága is. A gondo­319

Next

/
Thumbnails
Contents