Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)

Történettudomány, helytörténet - Györe Pál: Szobrok, emlékművek, emléktáblák Abonyban

Tornyairól szól a híres katonakesergő: "Nagy Abonyban csak két torony látszik..." Birtokosai kúriákat építenek, melyek a klasszicista építészet szép példái. Az 1847. szeptember 1-én átadott Pest-szolnoki Vaspálya további lendületet ad fejlődésének. Lakói Kossuth hívei. Itt választják országgyűlési követükké Teleki Lászlót. Népes tanyavilágát a második világháború utáni időszak túlkapásai szinte teljesen felszámolták, a gazdákat termelőszövetkezetekbe kényszerítették... Az élni akarás azonban összefogásra buzdította lakosságunkat. így teremtette meg az ország első falusi zeneiskoláját, gimnáziumát, múzeumát, az 1989/90-et követő rendszerváltás után a korábbi lakossági szolgáltatások (víz-, gázellátás) fejlesztését (telefon, csatornahálózat), melynek eredményeként Abony 1993- január elseje óta ismét város. Mit üzennek emlékeink a mának? Mindenek előtt azt, hogy becsüljük meg őket, emlékezzünk és emlékeztessünk velük, hiszen a mi alföldi településünknek, minden "emlékmorzsáját" meg kell becsülnünk. Nekünk nincsenek folyóink, dombok-hegyek koszorúzta vidékünk se, "csak" a síkság, meg a délibáb... Gyönyörű zöld pázsitot terítő, virágbontó tavaszával, kalászt ringató, gyümölcsérlelő nyarával, levelet hullató, ködölő őszével és szán-csengős szikrázó telével nekünk itt, ez a Haza! Utcái, sok száz lebontott tanyát sirató dűlői, temetők, út menti keresztek barangolásra hívnak bennünket. Először szobrainkkal ismerkedjünk. Ezek - egy-két kivétellel a közelmúlt alkotásai. Elődeink nem kényeztették képzőművészeti alkotásokkal a lakosságot. Talán pénz sem volt, talán igény sem. Általuk pedig városiasabb a település, értékesebb anyagilag és esztétikailag is. Alább egy csokorban - az első részben - szólok szobraink cím alatt emlékműveinkről, szobrainkról, szoborportrékról, reliefekről, emlékkövekről, térplasztikáról. Második részben emléktábláinkról, a harmadik részben jeleseink síremlékéről, a negyedik részben letűnt emléktáblákról adok ismertetést. SZOBRAINK ÍJ Ezredévi emlék, Kossuth tér - 1896 A honfoglalás 1000. évének abonyi ünnepségén 1896. március 15-én emlékfát ültettek s azt díszes vasráccsal vették körül. A HNF javaslatára 1976/1977-ben emlékkő került a rács mellé a helytörténeti emlék ismertetésére. Az emlékkő márványlapján... "ifj. Kassa József által felajánlott nemes szil nyilvános elültetése e helyen történt meg. Védelmére e vasrácsot Pintér Gyula, Bedekovich Lajos, Tóth József, Lovász József és Meleg István készítette. Négy oldalán 1896 és Sz.E.T. (Szabadság Egyenlőség Testvériség.) A nemes szil igen rövid idő alatt elpusztult, helyére vadgesztenye került; a hatalmas fát pedig vihar tette tönkre 1995-ben. Az 1100. évforduló ünnepén 1996. március 15-én platán fát ültettek a város képviselői a rács védelmébe. Ezt ez eseményt is az emlékkőn jeleztük. 288