Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)

Történettudomány, helytörténet - Györe Pál: Szobrok, emlékművek, emléktáblák Abonyban

2./Abonyi Lajos mellszobor, (Zsarolyáni Márton Ferenc, 1833-1898), Kossuth tér -1905 Kisterenye szülötte. A nógrádi palóc-világból kilenc évesen kerül Abonyba, ahol apja birtokot vásárol. Jogot végez, gazdálkodik, de inkább irodalommal foglalkozik. A Kisfaludy és a Petőfi Társaság tagjának választja. Számos elbeszélést, regényt, népszínművet írt. A város iránti tiszteletből vette fel írói nevét s atyjáról a keresztnevet. Munkái húsz kötetben jelentek meg. A falumúzeum pedig őrzi 600 oldalas kézírásos munkáját: Abony történeti leírását. Abony város közönsége közadakozásból 1905-ben szobrot emelt jeles "fiának". Alkotója Jankovich Gyula szobrászművész. Felavatva 1905. április 30. A megemlékezést Dr. Vargha Gyula a Kisfaludy Társaság főtitkára tartotta. Szülőhelyén portrédombormű emlékeztet reá, amely születése 100. évfordulójára (1933) készült. 3./ Szentháromság szobor, Templomdomb, Kossuth tér - 1916 Emeltette Isten dicsőségére 1916-ban Palásti Pál és neje Szűcs Erzsébet. 4./Vértanúk-szobra, Kossuth tér, R.kat. plébánia udvara - 1921 A tanácsköztársaság kikiáltását követő hónapokban sok dolga akadt Szamuely Tibor vésztörvényszékének... Abonyban is ő szolgáltatott "igazságot", amikor az "ellenforradalmárok" tagjait (Sarudi Battik Béla, Piros Jenő, K. Molnár József, Telek Fehér Mihály, Lajcsák István, Dohy Gábor) 1919- május 3-án, 4-én, 8-án és június 6-án kivégeztette a vörösök elleni szervezkedés miatt... A helyre, ahol ez történt Vass Viktor szobrászművész elkészítette a Vértanuk szobrát; egész alakos Krisztus-szobor jelezte a kivégzés helyét, de a szobrot 1945 után eltávolították... A r.katolikus plébánia udvarában talált "menedéket". A fölavatáson 1921. május l6-án megjelent vitéz nagybányai Horthy Miklós, aki beszédet mondott. Az emlékbeszédet Madarász Adorján járási főszolgabíró tartotta. Az eltávolított szobor helyén az 1983-ban leleplezett "Kenyér" című szobor áll. Az eredeti szobor talapzatán ez a szöveg állt: "Istenért, hazáért vértanú halált szenvedtek 1919 év május 3-ik napján: Sarudi Battik Béla, Piros Jenő, K. Molnár József, Telek Fehér Mihály, Lajcsák István, Dohy Gábor. " Nemzetek jóléte, élők keze, gondja dicsőségére: mártírok homlokára fonva". 5./ Piros Jenő síremlék, Református temető, Vasút dűlő A nemzeti eszme halottja. Született 1881-ben, meghalt 1919. május 3-án. A református egyház díszsírhelyén helyezte a család örök nyugalomra, akit Szamuely Tibor vésztörvényszéke ítélt halálra és kivégeztette. 6./ Az I. világháború hősi halottainak emlékműve, Kossuth tér - 1924 Az 1904-ben épült "városháza" előtt, az egykori piactéren áll ötszáz abonyi hősi halott emlékműve, Farkas Béla szobrász alkotása. Az emlékmű három oldalán névsorban az elesettek neve, negyedik oldalán: "Az 1914-18. évi világháború hősi halottainak emlékére. Abony közönsége 1924." Ide helyeztek egy kis márványlapot azoknak a nevével, akik az elsők között haltak meg a II világháborúban. Sajnos az ő utánuk elhunytak nevei csak ötven év múltával kerülhettek fel a 289